Tartalom
A monomerek egyes atomok vagy kis molekulák, amelyek polimerek kialakulásához kötődnek, makromolekulák, amelyek ismételt monomerláncokból állnak. Lényegében a monomerek a molekulák szerkezeti blokkjai, beleértve a fehérjéket, keményítőket és sok más polimert. A monomereknek négy fő típusa van: aminosavak, nukleotidok, monoszacharidok és zsírsavak. Ezek a monomerek alkotják a makromolekulák alapvető típusait: fehérjéket, nukleinsavakat, szénhidrátokat és lipideket.
Aminosavak
Az aminosavak természetes monomerek, amelyek a fehérjék szerkezetéül szolgálnak. Az aminosavak megkötése után összecsukódnak és összecsukódnak, amíg a végleges fehérje meg nem képződik. Az aminosav monomerek sokféleképpen kapcsolhatók össze különböző típusú fehérjék képződéséhez. 20 standard aminosav létezik, és a köztük lévő lehetséges kapcsolatok olyan fehérjék létrehozására képesek, amelyek az emberek biológiai funkcióitól kezdve a pókhálók strukturális támogatásának elősegítéséig működnek.
Nukleotidok
A nukleotidok olyan monomerek, amelyek nukleinsavakhoz kötődnek, amelyek az RNS és a DNS szerkezete. A nukleotidoknak három komponense van: nitrogén bázis, foszfátcsoport és öt szénatomos cukor. Ha a nukleotidnak ribózza van, akkor ez képezi az RNS szerkezeti egységeit. Ha van dezoxiribózja, akkor a monomer képezi a DNS szerkezeti egységeit. A nukleotidok dehidratációs szintézissel képeznek nukleinsavakat, egy kovalens kötést, amely két vagy több monomer közötti vízmolekula eltávolításával jön létre.
Monoszacharidok
A monoszacharidok monomerek és a cukor legegyszerűbb formája. Alapvető szénhidrátegységek, amelyek az állatokban és a növényekben tárolják az energiát, és megadják a növény sejtfalának szerkezetét. A monoszacharidoknak három fő alkotóeleme van: oxigén, hidrogén és változó számú szénatom. A monoszacharidoknak több típusa van, beleértve a glükózt, a ribózt és a fruktózt. A dehidráció szintézisén keresztül a monoszacharidok nagyobb szénhidrátok létrehozásához kötődnek. Diszacharid, például szacharóz, két monoszacharid kombinálásakor fordul elő. Poliszacharid, például cellulóz akkor képződik, ha három vagy több monoszacharid között kapcsolat van.
Zsírsavak
A zsírsavak olyan monomerek, amelyek sokféle lipidet alkotnak, amelyek a biológiai makromolekulák négy típusának egyike. A lipideket az energia tárolására és a sejtmembránok szerkezetének biztosítására használják. A zsírsavak hosszú szénláncokból és hidrogénatomokból állnak, valamint telítettek, ha az atomok között nincs kettős kötés, vagy telítetlen, ha a szénatomok között legalább egy kettős kötés van.
Polimerek képzése
A monomerek négy fő típusán kívül több száz más is példázható. A monomer fő tulajdonsága, hogy polimereket hoz létre, amelyek makromolekulákként is ismertek. A monomerek kovalens kötéseken keresztül kapcsolódnak össze, amelyek az elektronok két vagy több atom közötti megosztásával jönnek létre. Ezt az összekapcsolási folyamatot polimerizációnak nevezik. Például az izoprén monomer kovalens kötéseket képez más izoprén molekulákkal a gumi létrehozása céljából.
