Tartalom
A városi szociológia az emberi interakciót és a nagyvárosi társadalmi életet tanulmányozza. A városi szociológusok olyan témákra koncentrálnak, mint a demográfiai trendek, a szegénység, a gazdasági trendek, a migráció és a faji viszonyok a városi környezetben. Ennek a tudománynak az elmélete bővelkedik, és magában foglalja a klasszikus elméleti perspektívákat, mint például Karl Marx, valamint a kortársabb perspektívákat. Számos fontos fogalom kapcsolódik a városszociológia eszméjéhez.
Osztályrendszer
Az osztályrendszerek gondolata a városszociológiához kapcsolódó fontos fogalom. A nagyvárosi területek elkülönült társadalmi osztályrendszerrel rendelkeznek: felső, közép és alacsonyabb osztályok. Minden osztálynak megvannak a maga sajátosságai. A felsőbb osztályú embereknek általában nagy házuk, sok pénzük és magas fizetésük van. A középosztálybeli emberek általában átlagosan fizetnek, és ésszerűen kezelik a pénzügyeket. Az alacsonyabb osztályú emberek általában nagyon kevés pénzzel rendelkeznek, bizonytalan lakhatási körülmények között élnek, és alacsony képzettségű munkát végeznek.
Közösségek
A közösség egy másik fontos fogalom a városszociológia mögött. A közösségek olyan emberek csoportjai, akik egymással kölcsönhatásban vannak egy környezetben. A közösségek a közös értékek köré szerveződnek. A városszociológia vizsgálata elsősorban a közösségek tapasztalataival foglalkozik, nem pedig a strukturális alkalmazkodással vagy a közösség kialakításával.
Urbanizáció
A városszociológia másik fogalma az urbanizáció, amely a városi területeken a fizikai növekedés gondolatával foglalkozik, amelyet a globális változások hoztak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az "urbanizációt" az emberek vidéki térségből a városi régiókba történő mozgásaként határozza meg. Az ENSZ a "A világ urbanizációs kilátásainak 2007-es felülvizsgálata" jelentésében úgy becsülte, hogy a világ népességének fele 2008 végéig városi területeken él.
Tér
A tér fogalma közvetlenül a városi szociológiával foglalkozik, amelyben a tér nagyon korlátozott lehet a városi környezetben. Városi környezetben több ezer ember lakhat egymástól négyzetkilométeres körzetben, míg több vidéki környezetben jóval kevesebb ember él a közelben. A személy "személyes terét" az a személy körüli régió határozza meg, amelyet pszichológiailag az övének tekint. Egy személy kényelmetlenséget, szorongást vagy akár dühöt tapasztalhat, ha valaki betör a személyes terébe. A személyes térhez való hozzáférés nagyon korlátozott lehet városi környezetben.
