Tartalom

• Előnyök: az ország munkahelyeinek védelme
• Előnyök: nemzetbiztonság
• Előnyök: új iparágak
• Hátrányok: magas árak, kevesebb választási lehetőség
• Hátrányok: lassú gazdasági növekedés
• Hátrányok: globális feszültségek

Csoportként a világ közgazdászait a legtöbb kérdésben nem ismerik el konszenzussal. De nagyon közel állnak valamihez: a piaci protekcionizmusról szóló törvények gátolják a gazdasági növekedést. Noha a globális trendek egy szabadabb piac felé mozdultak el, a legtöbb ország továbbra is különféle intézkedéseket alkalmaz piacainak védelme érdekében, például importvámokkal és -kamatlábakkal védi a hazai piacokat a nemzetközi versenytársaktól. De bár a legtöbb közgazdász a szabad piacot részesíti előnyben, elismeri, hogy a protekcionizmus a világgazdaság egyes országainak kedvez.

Előnyök: az ország munkahelyeinek védelme

A vállalatok és a belső munkahelyek védelme az egyik fő érv, amely protekcionizmushoz vezet. A szakszervezetek és a helyi iparok gyakran a hazaszeretetre hívják fel a védelmi politikák támogatását. Például a "Buy America" ​​az amerikai autóipar körében nagy kiáltást jelent, mióta a japán import erős versenytárssá vált. A közgazdászok elismerik, hogy a szabad kereskedelem rövid távon költségeket és díjakat ró egyes iparágakra és munkavállalókra. Hosszú távon azonban előnyösebb, mint a protekcionista kereskedelem, amely véleményük szerint csak egy kis részét segíti egy nagyobb gazdaság és társadalom rovására.

Előnyök: nemzetbiztonság

A protekcionizmus hívei azt állítják, hogy a túlzott szabad kereskedelem aláássa a nemzetbiztonságot azáltal, hogy a nemzeteket túlságosan függővé teszi más országok áruitól és termékeitől. Ezután megvitatják a nemzeti ipar számára létfontosságú megelőző intézkedéseket, például az acélt és az olajat. Az olaj árának emelése például kielégíti a nagyobb hazai olajtermelés iránti igényeket, sőt függ a más országokból, például a Közel-Keletről származó behozatalától is.

Előnyök: új iparágak

A kormányok általában azzal indokolják a protekcionista politikát, hogy kijelentik, hogy ilyen intézkedésekre van szükség az új iparágak fejlődésének elősegítéséhez. Ennek az érvnek a megalapozottságát azonban gátolja az ilyen politikák állandóvá válásának tendenciája, mivel az iparágak egyre inkább függenek ettől a segélytől, vagy akár nyomást gyakorolnak a kormányra az ilyen intézkedések fenntartására.

Hátrányok: magas árak, kevesebb választási lehetőség

A protekcionizmus korlátozza a versenyt, következésképpen korlátozza a nemzetközi áruk és termékek elérhetőségét, és arra kényszeríti a fogyasztókat, hogy többet vásároljanak és fizessenek a helyi termékekért. A tarifák és egyéb védelmi korlátok költségeit a nemzetközi áruk emelkedésével a fogyasztókra hárítják. A szabad kereskedelem viszont fokozza a versenyképességet a termelők körében a világ minden tájáról, ez pedig alacsonyabbá teszi az árakat és növeli ezen áruk sokféleségét.

Hátrányok: lassú gazdasági növekedés

A közgazdászok szerint a protekcionizmus korlátozza a gazdasági növekedést, mivel korlátozza a piacokat a termékek kínálatában és elérhetőségében. Arra figyelmeztetnek, hogy ha egy ország korlátozza egy másik ország áruit és termékeit, akkor korlátozó intézkedéseket is elfogadhat, amelyek ennek következtében lassítják a gazdasági növekedést, mivel az exportfolyamat megnehezül.

Hátrányok: globális feszültségek

Amikor egy ország kormánya tarifaintézkedések, behozatali tarifák vagy más védelmi politikák elfogadásával korlátozza a más országokból származó behozatalt, a második nemzet hasonló intézkedésekkel megtorolhatja az első termékeit. A más országokkal folytatott kereskedelmet korlátozó akciók "piaci háborúvá" válhatnak, mivel a nemzetek továbbra is egymás termékei ellen lépnek fel. Extrém esetekben ezek a feszültségek valódi fegyveres konfliktusokká válhatnak.