Tartalom
Valamennyi lipidet ugyanazok az atomok alkotják: szén (C), hidrogén (H) és oxigén (O). Ugyanazokat az elemeket tartalmazzák, amelyek szénhidrátokat alkotnak, de különböző arányban. A lipidek nagy arányban tartalmaznak szén- és hidrogénkötéseket, valamint kicsi az oxigénatomok aránya. Bár a különböző lipidek szerkezete kissé eltér, a C-H kötések túlnyomó többsége azt jelenti, hogy az összes lipid rendkívül magas energiát tartalmaz.
Lipid tulajdonságok
A lipidek amfipatikusak; vagyis a molekulák oldható és oldhatatlan részekkel rendelkeznek, ezért nem polárosak, általában nem jól keverednek olyan poláris anyagokkal, mint például a víz. Habár hidrofóbak, az oldhatatlan részek csoportosulnak; és a víz iránti affinitású hidrofil részek kívül maradnak és sejtmembránokat képeznek. A lipidek típusai: zsírok, viaszok, olajok és szteroidok. A lipidek a test jelentős részét is alkotják, a sejtmembránok nagy részét alkotják. Képesek energiát tárolni és létrehozni a sejtek számára, ha metabolizálódnak.
Zsírsavak
A zsírsavakként ismert lipidformák rendszerint páros számú szénatomot tartalmaznak, általában 12 és 24 között. Ha a zsírsavnak nincs kettős kötése a szénatomok között, akkor telített. A telített zsírok a lehető legnagyobb számú hidrogénatomot tartalmazzák.
A telítetlen zsírsavak természetes előfordulása egy és hat szénatom kettős kötése között van. Ezeket a kettős kötéseket két vagy több egyes kötés választja el egymástól. Az atomok közötti ilyen típusú kötések megakadályozzák a molekulák összenyomódását és olvadáspontig történő csökkenését.
Foszfolipidek
A foszfolipidek olajban és vízben oldódó lipidek. Ez azért lehetséges, mert a zsírsavak szénhidrogén farka hidrofób, mint a legtöbb lipid. A foszfátcsoport, amely a szokásos zsírsavak harmada helyett két zsírsavhoz kötődik, hidrofil, sok meg nem osztott elektronpár oxigénatomja miatt. A vízben és olajban oldódó anyagok, például a lecitin emulgeálószerként ismertek. A foszfolipidek szintén fontos szerepet játszanak a szervezetben, mivel képesek kettős rétegek kialakítására, és ezáltal a sejtmembránok fontos alkotórészévé válnak.
Izopropén alapú lipidek
Ez egy izoprén alapú lipid, öt szénatomból álló szerkezet, amelyet gyakran gyógyszerekben, parfümökben és fűszerekben használnak. A növényi anyag gőz desztillációja az izoprén azonosításához vezetett. Az ebben a folyamatban képződött kivonatok illóolajokként váltak ismertté. Számos molekulaszerkezet tartalmaz kondenzált izoprén monomereket. Ide tartoznak a szteroidok, például a koleszterin, az ösztrogén és a tesztoszteron.
