Tartalom
A bevonógél egy vastag gyantatermék, amelyet üvegszálas projekteknél használnak a külső réteghez. Általában egy öntőformára alkalmazzák, miközben az üvegszálat hátulról adják hozzá. Esetenként buborékok képződnek a gélbevonat rétegében, ami nem vonzó felületet és potenciálisan költséges javítást eredményez. A gélrétegben több oka van a buborékoknak.
Keményítetlen gélréteg
A gél bevonatot kémiai katalizátorral keverjük össze; ez a folyadék a folyékony anyagot szilárd anyaggá alakítja. Ezt a folyamatot gyógyulásnak nevezzük. A katalizátort óvatosan össze kell keverni a gél bevonattal a megfelelő kikeményedés érdekében. Ha nem keverjük össze alaposan, a vulkanizálatlan gélréteg kis részei lehetnek a vödörben. Ha ezt a réteget ecsettel vagy permetező felületre permetezik, folyadékbuborékot képez, amikor a körülötte lévő anyag megkeményedik.
Gyorsan keverjük össze
A gélréteget keverni kell, de vigyázzon, ne keverje túl gyorsan. Ha a gélt úgy veri, mintha tojást vert volna egy omlettért, kis buborékok fogják feltölteni. Ezek a buborékok megmaradhatnak a gélrétegben, amikor azt a forma felületére viszik fel, ami a késztermékben kis üregeket eredményez. A bevonatba beszorult kis légbuborékok ritkán jelentenek problémát, de repedéseket képezhetnek a felületen.
Nem megfelelő üvegszál
A gélréteg kikeményedése után a gyantát ecseteljük, és az üvegszálat lemezekre vagy vágott rostok permetére visszük fel. Ez az üvegszál gyantával telített és további rétegeket adunk hozzá. Ha az üvegszál és a gél közé szorult légbuborékokat nem távolítják el megfelelően, akkor azok a gyanta megkötése után is megmaradnak. A gyanta kikeményítése előtt távolítsa el az összes buborékot minden rétegből.
Ozmotikus buborékok
Miután az üvegszálas projekt befejeződött, idővel még buborékokat képezhet. Ha a gélbevonat nagy mennyiségű víznek van kitéve, például csónaktesteknek, a víz fokozatosan átjuthat a gélrétegen és ozmotikus buborékokat képezhet. A víz az ozmózison keresztül beszivárog, de elakad, és nem tud elmenekülni. Ez fokozatosan buborékot eredményez. Ezen hólyagok többsége ártalmatlan, de alkalmanként elég nagy lehet ahhoz, hogy strukturális károsodást okozzon.
