Tartalom
A hisztamin biológiai amin, valamint a szerotonin, a triptamin és az acetilkolin. Ez az amin útvonalakat indít el az agy felé azáltal, hogy kötődik a hisztamin H1, H2, H3 és H4 receptorokhoz, amelyek a G-fehérjékhez kapcsolt receptorok családjába tartoznak. A hisztamin számos fiziológiai funkcióval rendelkezik az emberi testben.
Gyulladásos válasz
A hisztamin gyulladásos reakciója okoz allergiás reakciókat, például duzzanatot. Az allergia az immunrendszer reakciója az ártalmatlan anyagokra, például a virágporra és a porra. Itt az immunrendszer olyan immunglobulin molekulát hív, amely az antigénhez kötődik és hízósejt-reakciót vált ki. Ez a reakció a hisztamin felszabadulásából áll, amely gyulladásos reakciót vált ki az erek áteresztőképességének növelésével, közel a hízósejt-aktivitás helyéhez. A vérfolyadékok ezután bejutnak a területre, és duzzanatot okoznak.
Amikor a hisztamin felszabadul és a vérsejtek permeabilitása növekszik, ez hatással van néhány leukocita működésére azon a területen is, ahol a hízósejtet lőtték. Amit a hisztamin tesz a leukocitákkal, az az, hogy citokinek szabaduljanak fel, amelyek gyulladásos mediátorok, amelyek segítenek a duzzanat kezelésében. Ez közvetett gyulladásos reakció a hisztaminra. A közvetlen és a közvetett gyulladásos válaszok egyaránt a test módszerei az ártalmatlan anyagok elleni küzdelemben.
Sima izmok összehúzódása
A simaizom-összehúzódás az egyik legveszélyesebb allergiás reakció. Az asztmás betegek és azok az emberek, akik allergiás reakciókat mutatnak bizonyos ételekre, rovarcsípésekre és méhcsípésekre, simaizom-összehúzódásokkal járhatnak, beleértve a légcső teljes lezárását is. Ennek oka egy kémiai reakció, amely a hisztamin és más vegyi anyagok keveréséből származik a szervezetben.
A reakció életveszélyes súlyossága ellenére a simaizmok összehúzódása, különösen a légzőrendszerben, lehetővé teszi a tüdő számára, hogy megvédje magát az allergiás reakciót kiváltó potenciálisan veszélyes anyagoktól. Az antihisztamin gyógyszerek szedése segít csökkenteni és ellenőrizni a hisztamin hatásait, például a gyulladásos reakciót és a simaizom-összehúzódást.
Organogenezis
Az organogenezist nevezik a tudósok szervfejlődésnek. Úgy tűnik, hogy a hisztamin részt vesz bizonyos szervek, például az agy, a vesék és az orrmelléküregek létrehozásában. Bár a hisztamin szerepe az organogenezisben nem teljesen ismert, bebizonyosodott, hogy ennek az anyagnak a szintje drámaian megváltozik a terhesség reproduktív szakaszában - állítja Farhad Vesuna és Venu Raman, a John Hopkins Egyetem Radiológiai Tanszékétől.
