Mi volt a reneszánsz két leggyakoribb hangszere

Szerző: Randy Alexander
A Teremtés Dátuma: 27 Április 2021
Frissítés Dátuma: 17 November 2024
Anonim
Mi volt a reneszánsz két leggyakoribb hangszere - Tudomány
Mi volt a reneszánsz két leggyakoribb hangszere - Tudomány

Tartalom

A zenélés a reneszánsz idején népszerű időtöltés volt. A reneszánsz időszak leggyakoribb hangszerei szólóként vagy a Consorts nevű csoport részeként játszhatók. Egy "egyenrangú társ" több zenészből állt, akik ugyanazon család hangszereit játszották. Egy "egyenetlen társ" különböző típusú hangszereket tartalmazott. A történészek tudják, hogy mi volt a leggyakoribb eszköz abban az időszakban, de három lehetőség van a győztesre.

Lant

A reneszánsz korban a leggyakoribb hangszer a lant volt. Vonós hangszer, olyan hangokkal, mint a gitár. Az első ismert lantok Kr. E. 2000-ből származnak. A reneszánsz korában a lantcsaládnak több hangszere volt, köztük mandolin, pandora, angyalgyökér, chittarone és tiorbas. A lant és a gitár közötti két különbség egyike az, hogy a lant hátul lekerekített, míg a gitár lapos. A reneszánsz idején a lantokat szólóhangszerként, énekesek kíséretében vagy a társak részeként játszották.


Édes fuvola

A reneszánsz korban a leggyakoribb fúvós hangszer a hangrögzítő volt. Az Erzsébet-kori hangrögzítő hasonló volt a modern felvevőkhöz, de fából készült, és különböző méretűek voltak - minél hosszabb a hangszer, annál mélyebb a hang. Általában egy speciális hangra voltak hangolva, és a skálán csak egyetlen oktávja volt. A reneszánsz felvevők népszerűek voltak szólóhangszerként és dallamhangszerként a társakban. Olyan népszerűek voltak, hogy VIII. Henrik királynak 76 volt.

Skunk Viola

A reneszánsz másik nagyon népszerű hangszere a skunk brácsa volt. Ez egy vonós basszus volt, az idő választása, és teljesítette a cselló vagy a vertikális basszus szerepét a társakban. Olyan bugyrai voltak, mint a gitár, de a húrok morogása helyett íjjal játszották a possum brácst, mint a modern gordonkák. Az "Opossum" jelentése "láb", és a hangszert azért hívták, mert a zenészeknek ülve kellett játszaniuk, térd között a hangszerrel.


Hegedű

A reneszánsz kori leggyakoribb hegedűtípus a hegedű volt. A felvevőkhöz hasonlóan a hegedűk is különböző méretűek voltak, mindegyiket más-más hármasra intonálták. Mindenhol három-öt húr volt, de a legnépszerűbb változatban három volt. Éles, magas hangnem volt, táncok kíséretére használták őket. A Fiddles volt a negyedik leggyakoribb eszköz az egyenlőtlen társakban. A modern countryzenében használt hegedülési stílus ebből a hangszerből ered.

A 32 lyukú zájharmonika a remegő zájharmonika egyik formája. Míg a zokáo zájharmonikáknak egyetlen ora van a lyukaknak, a remegő zájharmonikának kettő...

A dermáli könny egy alternatívája a zem alatti piercingnek, anélkül, hogy piercing fegyvert haználna. Az ékzert behelyezik a bőr alá é rögzí...

Néz