Tartalom
A sütőtök hegymászó növény, és tartalmazhat kemény húsú fajtákat, mint például a butternut és a cucurbita (sárga tök vagy jerimum), valamint a lágyabb húsúakat is, amelyek közé tartozik a cukkini és a sárga cukkini. Az aboboeira (tökfa) ugyanazokból a részekből áll, a fajtától függetlenül, bár különböző módon mutathatók be.
Indák
A hegymászó növények kicsi, összegömbölyödött indákat hoznak létre, amelyek elősegítik a növény fenntartását önmagának növekedésében. Ezek az indák a külső tartók köré görbülnek, hogy elősegítsék a növény fenntartását, és rövid, puha sörtékkel vannak borítva, amelyek segítenek megvédeni a ragadozóktól és rovaroktól. A gyümölcsök az indákból nőnek ki, amelyek szintén virágot teremtenek.
Ágynemű
A sütőtök levelei lapítottak, a központi és az oldalsó erek mentén fogazásokkal. Ugyancsak karéjosak (farkasokra osztva), alakjuk változó, a sütőtök típusától és fajtájától függően. Gyakran szélesek és puha sörtékkel borítottak, hasonlóan az indákhoz. A sörték természetes védőgátat jelentenek a levelek számára, megóvva őket a ragadozóktól és rovaroktól.
Gyökér
Az aboboeira gyökerei a talaj alatt nőnek, és szerkezete több gyökérből áll, egy fő gyökér helyett, amelyből csak néhány kisebb gyökér nő. Ez a fajta szerkezet erősebb rögzítést biztosít a növény számára, valamint nagyobb lehetőséget biztosít a víz és a tápanyagok felszívására.
Gyümölcs
A tökfa gyümölcse a növény fő ehető része. Alakja és színe változik, a sütőtök fajtájától és típusától függően. A pép a tökfa magjait tartja. A héja néha ehető, főleg puha fajtákban, például cukkiniben. A legnehezebb fajtáknak azonban van egy héja, amelyet az elkészítés és a tálalás előtt el kell távolítani.
Magok
A tökmag állaga és keménysége a növény fajtájától és típusától függően változik. Minden mag csepp alakú, és nagyon sokféle lehet, a puhától a nagyig és a keményig, hasonlóan a közönséges tökéhez. Az aboboeira magjai a növény gyümölcsében vannak. Kemény fajtáknál a magokat meg lehet pörkölni, hogy elfogyasszák.
