Tartalom
Az imperializmust a nemzet hatalmának és uralmának kiterjesztésére irányuló politikának, gyakorlatnak vagy érdekérvényesítésnek határozza meg a Merriam-Webster szótár. A különböző nemzetek és kultúrák által az idők folyamán gyakorolt imperializmusnak három fő típusa van, amelyek meghatározzák a birodalmi hatalom általi ellenőrzés mértékét.
Gyarmatosítás
Amikor egy birodalmi hatalom gyarmatokat hoz létre, meghódítja a területet és a származási országból irányítja azt. Ilyen gyarmatosításra példa volt a Brit Birodalom gyarmatai, például India, Dél-Afrika, Ausztrália és Kanada, amelyeket főként Londonban hozott döntések irányítottak. A gyarmatosítás az imperializmus legközvetlenebb formája, a teljes politikai ellenőrzésre helyezve a hangsúlyt.
Protektorátusok
A protektorátus olyan ország, amely szinte teljes, bár nem teljes ellenőrzést adott egy felsőbb hatalomnak. Ez lehetővé teszi a birodalmi hatalom számára, hogy fenntartsa ellenőrzését, miközben a kormányzat bizonyos funkcióit a protektorátus őshonos hatóságainak bízza meg. Ilyen például a brit fennhatóság alatt álló Egyiptom, amely több döntésbe is beleavatkozott, például a Szuezi-csatorna feletti ellenőrzésbe, de Khedive-t továbbra is az ország hivatalos vezetőjeként tartotta fenn. A protektorátusok sok esetben utólagos teljes gyarmatosításhoz vezettek.
Hatáskörök
Az imperialista befolyási övezetek kizárólagos jogokat adnak a birodalmi hatalomnak az ország kereskedelmére és egyéb gazdasági kiváltságaira. Az európai hatalmak közötti terjeszkedési verseny során, amikor új területekre merészkedtek, a befolyási övezetek kulcsfontosságú taktikát jelentettek a verseny megelőzésére, amelyet a hollandok Bataviában (Indonézia része) és Ceylon (Srí Lanka) és a britek az afrikai kontinensen tett kezdeti kirándulásuk során.
Az imperializmus okai
Az imperialista terjeszkedés fő oka a természeti erőforrások megszerzése egy másik területről, például Dél-Afrika aranya és gyémántjai. Az olcsóbb alapanyagok is segíthetik a termelést a származási országban. Az imperialista terjeszkedés másik oka a nacionalizmus (egy ország büszkesége), amely a vallással együtt olyan uralmi tényező volt, amelyet az európai hatalmak ürügyként használtak fel a világ kevésbé "civilizált" részeinek elfoglalására.
