Tartalom
Szimbiotikus kapcsolatok akkor fordulnak elő, amikor az élőlények más szervezeteken vagy azokon belül élnek. A szimbiózis a szervezetek közötti kölcsönös függőség, amely mindkét fél számára előnyös. Lehetséges, hogy az egyik organizmus meghal, ha nem tud együtt élni a gazdájával. Az orrszarvú szimbiotikus kapcsolata egy harkálynak vagy bivalynak nevezett kismadárral van. Ebben a kapcsolatban a madár az orrszarvú táplálkozásával fejlődik.
A harkály szerepe
Két harkályfaj származik Afrikából: a vörös csőr és a sárga csőr. A madarak körülbelül 20 cm hosszúak, barnák, széles csőrük és éles karmaik vannak. A harkály az orrszarvún és más nagy állatokon él, például szarvasmarhán, zsiráfokon és zebrákon. A madár kullancsokkal, légylárvákkal és más élősködőkkel táplálkozik, amelyeket állatoknál talál. Ez táplálja a madarakat és megtisztítja az orrszarvúkat.
Orrszarvú testőr
A harkály őrködik, miközben táplálékot kap, és táplálja az orrszarvúkat, figyelmeztetve a veszélyekre. A madár hangos csicsergéssel vagy énekléssel figyelmezteti az állatokat. Az orrszarvú vendégként kezeli a madarat. A harkály szerepe azt eredményezte, hogy szuahéli nyelven, afrikai nyelvjárásban az "askari wa kifaru" név, ami azt jelenti, hogy "az orrszarvú testőre".
Az orrszarvú hátrányai
A kapcsolat nem teljesen előnyös az orrszarvú számára. A harkály ugyan nem piszkálja a gazdaállatot (táplálékot ás), de fájhat vagy fájdalmat okozhat. A harkály eltávolítja a parazitákat, de vérrel és szövetekkel is táplálkozik az orrszarvú bőrének nyílt zúzódásaitól, amelyek fájdalmat éreznek, és az elváltozások gyógyulása hosszabb ideig tart.
A szimbiotikus kapcsolat
Az orrszarvúnak és a harkálynak kölcsönös szimbiotikus kapcsolata van, ami jótékony hatással van a két organizmusra. A harkály táplálékot kap, amikor táplálkozik az orrszarvúval, és megkapja a paraziták eltávolítását és a madár védelmét, ami figyelmeztet a ragadozók érkezésére.
