Tartalom
A perifériás vér a testben áramló és keringő vér. Vörösvértestekből, leukocitákból és trombocitákból áll. Ezek a vérsejtek a vérplazmában szuszpendálódnak, ezen keresztül keringenek az egész testben. Ez a vértípus eltér a májban, a lépben, a csontvelőben és a nyirokrendszerben keringő vértől, mivel ezeknek a régióknak saját speciális vérük van.
Azonosítás
A perifériás vér a tápanyagokat a szervezet minden szervébe és rendszerébe eljuttatja, amellett, hogy fontos szerepe van a kiválasztódásban, amelyben a sejtek hulladékát a kiválasztó rendszerbe viszi. Fontos eleme a test általános immunitásának is, mivel a véráramlás eltávolíthatja vagy megakadályozhatja a betegségek megtelepedését a test különböző területein. Az immunitást a perifériás vér is erősíti, mivel védekezési mechanizmusokat visz a fertőzés vagy a betegség helyeire. Ezenkívül nagyobb mennyiségű vizet és oxigént is képes vinni a lenyelés után, ami segít a test további tisztításában.
Típusok
Az eritrociták a perifériás vérben jelen lévő vörösvértestek. A leukociták fehérvérsejtek, amelyek amellett, hogy a perifériás vérben megtalálhatók, jelen vannak a nyirokrendszerben is. A leukocitáknak két kategóriája van, amelyek a granulociták és az agranulociták. A granulociták eozinofilek, bazofilek és neutrofilek. Az agranulociták monociták, limfociták és makrofágok. A trombociták vérlemezkék a perifériás vérben. A vérplazma a vér közege, amely lehetővé teszi komponenseinek a testen történő áramlását. Körülbelül 90% vízből áll, glükózt, feloldott fehérjéket, köztük fibrinogént, ásványi ionokat, alvadási faktorokat, szén-dioxidot és különféle hormonokat tartalmaz.
Funkciók
Az eritrocitákban van vas, amely kötődik az oxigénhez és szállítja azt az egész testben. Az immunitásban az a szerepe, hogy kórokozók jelenlétében lebomlik, hogy elpusztítsa azokat a szabad gyökökkel együtt, amelyeket a betegség megtört sejtjei felszabadítanak.
A leukociták felelősek a betegségek és a külső szerek elleni immunitás biztosításáért. A granulociták - eozinofilek, bazofilek és neutrofilek - a gombákkal, baktériumokkal és parazitákkal küzdenek, azon túlmenően, hogy az allergiás reakcióra reagálnak. Az agranulociták - monociták, limfociták és makrofágok - több makrofágban különböznek egymástól, megtámadják a B, T és NK sejteket (természetes gyilkos, angolul), és idegen anyagok fagocitózisát is elvégzik.
A vérplazma a perifériás vér minden elemének szállítóeszközként működik. Szén-dioxidja lehetővé teszi a kiválasztódás elszállítását a testből.
Előnyök
A perifériás vér fontos szerepet játszik az emberi egészségben. Az egészséges vér és annak elemei javítják az ember életminőségét, mivel ő felel a test minden aspektusának helyreállításáért, a tápanyagok bevitelétől a betegségek elleni védekezésig.
Sztori
A perifériás vér összetett előnyei ideális orvosi kezeléssé tették. Transzfúziók és vérbankok biztosítják a keringés azonnali helyreállítását azok számára, akik vért vesztettek, vagy valamilyen vérszegénységben vagy vérhiányban szenvednek.
A transzfúziókat a 15. században kezdték végezni, de az első sikeres transzfúziót a 19. században regisztrálták, amelyet Dr. James Blundell hajtott végre 1818-ban szülés utáni vérzésben szenvedő nőn.
A perifériás vér vizsgálatának további előrelépései következtek be, amelyekben 1901-ben Karl Landsteiner, Ausztriában talált különféle vércsoportokat. Előtte sokan belehaltak a rossz vércsoportba, ami alvadást okozott.
A perifériás vér vizsgálata végül kiterjedt annak más elemeire is, valamint azok szétválasztására és izolálására a különféle orvosi kezelések során. Specifikus vérhiányok a vérelemek, például a vérlemezkék vagy más kezelési módok elszigetelt transzfúziójával fedezhetők fel.
