Tartalom
Az emlősök idegrendszere a bonyolult bonyolultabb, az emberek a legfejlettebbek. Az idegrendszer az érzékszervekkel együttműködve továbbítja az információkat az emlős agyába, ez a folyamat kevesebb, mint egy másodpercet vesz igénybe. Az emlősök, különösen az emberek agya összekapcsolódik, hogy gyorsan reagáljon a világra, hogy megvédje az állatot a veszélyektől, és könnyen hozzáférhessenek a közvetlen környezethez.
típus
Az emlős idegrendszere az agyon és a gerincvelőn alapul, amelyek jeleket küldenek és fogadnak a test többi részétől. A testjeleket idegvégződéseken (vagy receptorokon) keresztül továbbítják az agyba, ahol a neurotranszmitterek jelet küldenek, hogy az emlősök fájdalmat vagy más érzékszervi információt érezhessenek. Az emlős idegrendszere négy fő részre oszlik: a központi, a perifériás, a szomatikus és az autonóm idegrendszerre. Az idegrendszer minden része másképp működik, és más munkát végez a testen, hogy fenntartsa az egészséget és lehetővé tegye a világra adott reakciókat.
Előnyök
Az idegrendszer alapvető részei az érzékszervi receptorok: az agy és a gerincvelő. Minden emlősnek idegvégződése van szétszórva a testében, hogy a külső ingerek hatására jeleket fogadjon és küldjön. Az érzékszervek, például a bőr és a szem, segítenek az emlősnek értelmezni a külső környezetben zajló eseményeket, és veszélyes helyzet esetén lehetővé teszik a reflexeket, hogy elkerüljék a sérüléseket. Az idegrendszer felelős a homeosztázis vagy a funkcionális és stabil állapot fenntartásáért a test összes szervénél is. Minden emlős a központi idegrendszerének egy részét használja a szívverés, légzés és egyéb testi funkciók fenntartására. A medulla oblongata az agy azon része, amely az ilyen típusú tevékenységek nagy részét szabályozza, beleértve a reflex reflexeket, például a tüsszentést. Az idegrendszer az emlősöknek is segít elkerülni a veszélyes helyzeteket, lehetővé téve számukra, hogy fájdalmat érezzenek, vagy veszélyes helyzeteket halljanak és lássanak a légkörben. Amikor egy emlős a gerincvelőt károsítja, az agy és a test többi része közötti út megszakad. Ez bénuláshoz vagy akár az emlős halálához vezethet.
A tények
A perifériás idegrendszer csak összekötő idegekből áll. Ezek az idegek arra szolgálnak, hogy összekapcsolják a gerincvelőt, ahol az érzékszervi információkat fogadják, az agyhoz, ahol az érzékszervi információkat feldolgozzák. A perifériás idegrendszer két fő szakasza a szomatikus és az autonóm idegrendszer. A szomatikus idegrendszer ellenőrzi az izmokat és az információt, amelyet a bőr és más receptorok dolgoznak fel. Legtöbbször nem szükséges tudatosan feldolgozni az információkat, mert a tested reflexekkel reagál a perifériás idegrendszerednek küldött külső ingerekre. Az autonóm idegrendszer két részre oszlik. Azok a szimpatikus és parasimpatikus idegrendszerek, amelyek stressz idején együttműködnek az emlősök homeosztázisának fenntartásában. A szimpatikus idegrendszer felelős a repülés vagy a harci válasz megindításáért, amely felkészíti a testet a veszélyes helyzetek kezelésére. A paraszimpatikus idegrendszer azon dolgozik, hogy helyreállítsa a homeosztázist, miután a test menekülési vagy harci választ kapott. Abban az időben, amíg a test ebben a szakaszban van, fő szervei, például a szív, megváltoznak annak érdekében, hogy felkészítsék a testet a veszélyhelyzetre. Például, aki mérgező kígyót lát, automatikusan megnő a pulzus és más fizikai tünetek, amelyek felkészítik őket arra, hogy eltávolodjanak a kígyótól. Amikor ez a tapasztalat véget ér, a paraszimpatikus idegrendszer elkezdi helyreállítani a test normális állapotát. Egy emlős, aki folyamatosan veszélyes vagy stresszes helyzeteknek van kitéve, végül túlzottan kimerül, mert a testnek némi időre van szüksége a menekülés vagy a harci válasz során elvesztett erő helyreállításához.
Jelentése
Az agy a központi idegrendszer legnagyobb része. Az emlős testének sokféle funkcióját szabályozza. Az agy feldolgozza az összes külső ingert, és megmondja a testnek, mit kell tennie válaszként. A legtöbb emlősnél válaszaik automatikusak és eszméletlenek. Az agy, a legtöbb emlősnél, egy olyan alapszerkezetből áll, amely magában foglalja a jobb és a bal agyféltekét, amelyek néhány szakaszra vannak felosztva. Az agy minden szakasza felelős bizonyos testfunkciókért, mint például az egyensúly, vagy az embereknél a beszéd és a logikus gondolkodás. Az emlős idegrendszerében az agy alapvető funkciói közé tartoznak a reflexek, mint például az éhség, szomjúság és izomkoordináció. A nem emberi és emberi emlősök agya kissé eltér. A nem emberi agy alapvetően kevésbé összetett, mint egy emberi agy, amelynek a felszínén sok hajtás és redő található. Egyes tudósok elmélete szerint éppen ezek a redők és hajtások teszik lehetővé az emberek számára, hogy nagyobb képességekkel bírjanak a gondolkodásra és a beszéddel való gondolataik kifejezésére. Az emlősök idegrendszerei között is sok hasonlóság van, amely lehetővé teszi az egyes típusok működését és a kihívások világában élést.
Evolúció
Úgy gondolják, hogy az emlős agya az evolúció története során változásokon ment keresztül. Néhány emlőstípus fejlett agyvelő, köztük delfinek és emberek. A kisemlősök puha agyúak, amelyekről úgy gondolják, hogy csak korlátozott mennyiségű érzékszervi információt továbbítanak az emlős idegrendszerébe. Ezek az alapvető utasítások vagy ösztönök lehetővé teszik az állat életét egy viszonylag ellenséges, versenyképes környezetben. Az emlős agy alapvető felépítése egyszerűen az idegsejtek gyűjteménye volt, az úgynevezett ganglionok. Néhány állatnak még ilyen agya is van, beleértve a rovarokat is. Az idők folyamán az emberi agy összetettebbé vált, és összetettebben képes működni.Az evolúció több millió évig tartott, amíg a bolygó legfejlettebb emlős idegrendszere kialakult.
