Tartalom
- Babilóniaiak: felhőminták és asztrológia
- Görögország: időjárás
- Kínai: naptári naptár és megfigyelések
- Közel-Kelet: az iszlám asztrolábia
Az időjárás-előrejelzés az egész korszakban fontos tudomány volt, különösen a mezőgazdaságon alapuló társadalmak számára, amelyek megélhetése az esőtől függött. Ugyanígy az éghajlatnak nagy szerepe volt a katonai hadjáratok tervezésében. A rómaiak asztrológusokat vettek fel, akiknek az volt a feladatuk, hogy előre jelezzék a katonai stratégák idejét, hogy megismerjék a legjobb időt a hadjárat megkezdésére. A téves jóslatok büntetése általában halál volt. Az ősi civilizációk az idő előrejelzésének különböző módjait fejlesztették ki, változó tudományos megbízhatósággal.
Babilóniaiak: felhőminták és asztrológia
Az ember által ismert legrégebbi időjárás-előrejelzési technikákat a babilóniai birodalom csaknem négyezer évvel ezelőtt gyakorolta. A papok az időjárás előrejelzésével is dolgoztak. Kiszámolták az égitestek helyzetét és megfigyelték a felhőmintákat, majd ezeket az adatokat mítoszokkal és legendákkal kombinálták a klímaváltozás előrejelzésére. Az idő előrejelzésének ez a módja nagyon közel áll a tiszta asztrológiához, és ezzel megkezdődik az időjárás előrejelzéséhez szükséges tudományos adatgyűjtés.
Görögország: időjárás
Arisztotelész az időjárás előrejelzéséről írta az első dokumentumok egyikét. Az anyag Kr. E. 300-ban íródott, és az éghajlat-előrejelzés tudományos megközelítését mutatta be. Előtte általában az éghajlat változásainak tulajdonították az istenek terveit. Arisztotelész feltárta a föld, a tűz, a levegő és a víz kölcsönhatásának módját az időjárási szokások magyarázatához. Tanítványa, Theofrasto információkat gyűjtött a hagyományokról és az időjárás előrejelzésének módjairól, és egy "A jelek könyve" című szövegbe gyűjtötte azokat. Ezek a jelek magukban foglalták az ég színét, a hangokat, a gyűrűket és a glóriákat, amelyeket a magasságokban figyeltek meg.
Kínai: naptári naptár és megfigyelések
A kínaiak naptárat készítettek az időjárási szokások alapján. Kidolgozták az idő előrejelzésének módszereit is az állatok viselkedése és a természet megfigyelése alapján. Például az ókori kínaiak azt mondták, hogy ha éjszaka hallani lehet egy tücsök csiripelését, akkor másnap kellemes lesz. Ha a szitakötő vízszintesen helyett függőlegesen repül, az erős eső jele. Amikor egy hangyaboly bezárult, vihar jele volt.
A természeten alapuló előrejelzések általában a felhők alakjával vagy az ég színével voltak összefüggésben éjszaka vagy a reggeli első esemény szerint.
Közel-Kelet: az iszlám asztrolábia
Az arab országokban az időjárás-előrejelzés a szél alapján történt. Négy kardinális szelet azonosítottak, és mindegyikhez időjárási szokásokat társítottak. Ennek a technikának az idő előrejelzésével kapcsolatos legrégebbi feljegyzések az iszlám szövegekben vannak, de úgy gondolják, hogy korábban, mint maga az iszlám. Az iszlám asztrolábákat a szél ezen elmélete szerint fejlesztették ki.