Tartalom
A baktériumok a mikroszkopikus és egysejtű szervezetek nagy csoportja, amelyek egymástól függetlenül és parazita formában is léteznek. Egyes baktériumok képesek spórákat képezni maguk körül, ami lehetővé teszi számukra az ellenséges környezetben való túlélést. A spórák egy merev külső keratin rétegből készülnek, amely ellenáll a vegyi anyagoknak, a pigmenteknek és a hőnek. Ezek a szerkezetek lehetővé teszik a baktériumok számára, hogy évekig szunnyadva feküdjenek, megvédve őket a különböző traumáktól, beleértve a hőmérséklet-különbségeket, a levegő, a víz és a tápanyagok hiányát. A spórák képződésére képes baktériumok számos betegséget okoznak, köztük botulizmust, lépfene, tetanust és akut ételmérgezést.
Bacilus
A bacillus a rúd alakú baktériumok sajátos nemzetsége, amely képes spórákat képezni. A természetben a bacilusok mindenütt jelen vannak, aerobak és spórázók, sok tagú csoportot képviselnek, beleértve a Bacillus cereust, a Bacillus clausii és a Bacillus halodenitrificans csoportot. Ezeknek az endoszporáknak nevezett lények spórái ellenállnak az erős vegyszereknek és a kedvezőtlen környezeti feltételeknek. Ez lehetővé teszi a baktériumok számára, hogy ellenálljanak a fertőtlenítőszereknek, a sugárzásnak, a kiszáradásnak és a hőnek. A bacilusok a mechanikai és az élelmiszer-szennyeződések gyakori okai, valamint nagyon nehéz őket megszüntetni.
Clostridium
A Clostridium baktériumok nemzetsége, rudak formájában is, Gram-pozitív (baktériumok, amelyek lila vagy sötétkéket festenek Gram-foltban, a sejtfalban lévő túlzott mennyiségű peptidoglikán miatt), és képesek spórákat termelni. Az Egészségvédelmi Ügynökség szerint a Clostridium nemzetség több mint 100 ismert fajból áll, köztük olyan kórokozók, mint a Clostridium botulinum, a Clostridium difficile, a Clostridium perfringens, a Clostridium tetani és a Clostridium sordelli. Egyes baktériumfajokat kereskedelemben használnak etanol (Clostridium thermocellum), aceton (Clostridium acetobutylicum) előállításához, valamint a zsírsavak élesztővé és propándiollá (Clostridium diolis) való átalakításához.
Sporolactobacillusok
A Sporolactobacillusok egy rúd alakú, spóraképző anaerob baktériumok csoportja, amely magában foglalja a Sporolactobacillus dextrus, a Sporolactobacillus inulinus, a Sporolactobacillus laevis, a Sporolactobacillus terrae és a Sporolactobacillus baktériumokat. A sporolactobacillusok tejsavbaktériumokként is ismertek, mivel képesek savat termelni fruktózból, szacharózból, raffinózból, mannózból, inzulinból és szorbitból. Ezek a baktériumok megtalálhatók a talajban és általában a csirke takarmányában. Az "Élelmiszer mikrobiológia alapjai" című könyv szerint a sporolactobacillusok által képzett spórák kevésbé ellenállnak a hőnek, mint a bacilusok által képzett spórák.
Sporosarcina
A Sporosarcina egy kerek baktérium (kókuszdió) csoport, amely magában foglalja a Sporosarcina aquimarina, Sporosarcina globispora, Sporosarcina halophila, Sporosarcina koreensis, Sporosarcina luteola és Sporosarcina ureae baktériumokat. Az "Antibiotikumokkal szembeni rezisztencia és termelés a Sporosarcina ureae-ban", az antibiotikumok és a Sporosarcina ureae termelése című cikk szerint úgy gondolják, hogy az e csoportba tartozó baktériumok fontos szerepet játszanak a karbamid bomlásában a talajban.
