Tartalom

• Csapatpolitikai viták / Országos Vitabajnokság
• Ellenkihallgatási Vita Egyesület
• Lincoln-Douglas vita
• Spontán érvelés
• Parlamenti vita

A középiskolákban és az egyetemeken, valamint a politikai színtéren sokféle vitát folytatnak. A vita minden típusának két oldala van, de két általános típusa van: problémás viták, amelyek középpontjában olyan filozófiai kérdések állnak, mint például, hogy valami helyes-e vagy nem, és mechanizmus-viták, amelyek gyakorlati problémákkal, például valaminek végrehajtásával foglalkoznak. .

Csapatpolitikai viták / Országos Vitabajnokság

A csapatpolitikai vitákban két-két, egyenként két panelista csoport vesz részt. A formátum nyolc beszédből áll - négy konstruktív beszédből és négy cáfolatból - és négy kérdező periódusból. A hangsúly a nagy mennyiségű bizonyíték minél gyorsabb és következetesebb bemutatására kerül. A Nemzeti Vitaverseny (NDT) formátuma megegyezik a politikai csapat vitáival, de egyetemi szinten gyakorolják.

Ellenkihallgatási Vita Egyesület

A Counter-Interrogation Debate Association vagy a CEDA formájában zajló viták egy újabb típusú egyetemi vita kettő és kettő ellen. Az NDT vitáival ellentétben a CEDA viták olyan határozatokkal rendelkeznek, amelyek nem kapcsolódnak a politikához. A CEDA viták értékeken alapulnak, de NDT-ként nagyon sok bizonyíték bemutatható.

Lincoln-Douglas vita

A Lincoln-Douglas vitákat Abraham Lincoln és Stephen A. Douglas közötti viták inspirálták az 1850-es évek szenátori vitája során, amelyek egy az egyben vitákra összpontosulnak, amelyek az erkölcsi és etikai értékek ellentétének mellett vagy ellen szólnak. A Lincoln-Douglas vitákban hagyományosan nagy hangsúlyt fektettek a meggyőző beszédre, a logikára és az egyértelműségre.

Spontán érvelés

A spontán argumentációs vitáknak vagy a SPAR-nak két panelistája van, akik véletlenszerűen választanak témát (hagyományosan sorsolással). Ezután a testületi tagok néhány percet előkészítenek mondandójukra, mielőtt rövid vitát folytatnának a témáról. Gyakran használják főiskolai és egyetemi tantermekben, segít csökkenteni a beszélő szorongását és növelni bizalmát. Mivel a viták nem igényelnek komoly vizsgálódást, inkább a bemutatásra és a stílusra, mintsem a tartalomra összpontosítanak.

Parlamenti vita

A SPAR-vitákhoz hasonlóan a parlamenti viták sem igényelnek korábbi kutatásokat. Az állásfoglalásokat csak 10 perccel vagy annál rövidebb időn belül hozzák meg a vita kezdete előtt. Ezért a hangsúly, a logika és a meggyőzés kiemelt hangsúlyt kap. Ezeket a vitákat parlamenti néven ismerik, mivel hasonlóságot mutatnak a brit parlamentben zajló vitákkal. Két, két vitázóból álló csapat van, és egy forduló hat beszédből áll: négy konstruktív beszédből és két cáfoló beszédből.