Tartalom
A statisztika olyan eszköz, amely megalapozott döntéseket hozhat. Ha egy felmérésből kiderül, hogy egy területen a munkavállalók százaléka nincs foglalkoztatva, a fiatalok ezt a számot felvehetik pályaválasztásukba. A mintavétel - egy olyan folyamat, amelyben a kutatók véletlenszerűen választják ki a résztvevőket - költséges és időigényes lehet, különösen nagy mintacsoportok esetén. A szisztematikus mintavétel - ez a folyamat, amelyben a kutatók egy reprezentatív mintát választanak ki egy szabvány segítségével - jó módszer lehet a megtakarításra. Például egy kölcsönző cég minden tizedik ügyfelet megkérdezhet, aki visszatér a videóval egy felmérés kitöltésére.
Gyorsaság és kényelem
A mintavétel egyének vagy tárgyak kiválasztásán alapul. A standardizált mintavétel során a kutatók egységesítik a populáció egységeinek sorrendjét. Például egy hitelesítő megvizsgálhatja minden harmadik földimogyoró-tételt. A szisztematikus minták nagyon egyszerűek, gyorsak és kényelmesebbek azok számára, akik már rendelkeznek a populáció egységeinek listájával. A statisztikusok számára előnyös, ha ezt a mintavételt használják nagy populációk tanulmányozásakor, mivel az egyenletesen fedi le a területet. Például, ha egy külügyminisztérium azt vizsgálja, hogy a lakók miként használják a fényvédőt, ideális esetben az egész állam mintájával kell rendelkeznie, nem csak egyes önkormányzatok mintáival.
Frekvencia
A rendszeres időközönként bekövetkező események időszakosak. Például: minden kedden 20 órakor sugárzott televíziós műsor periodikus. Egy tanulmányban a mintapopulációnak lehetnek ilyen jellemzői. Például: a lazac minden évben ugyanabban az időszakban úszhat lefelé a folyóban. A kutatók észrevehetik a periodicitás mintázatát is. Például több medve lehet egy régióban, amikor a lazac lefelé folyik. A mintában szereplő periodicitás azonban nem eshet egybe a standard periodicitással.
Egy másik példában egy statisztikus véletlenszerűen választhatja ki a klub tagjait egy vizsgálatra. A kiválasztott résztvevők azonban nem feltétlenül képviselik a tagok tényleges arányát a populációban. A kiválasztott mintában csak cukorbetegek lehetnek, de valójában nem minden törzsvendégnek van ilyen állapota. Nem valószínűek azok a helyzetek, amelyekben a minta résztvevőinek jellemzői meglehetősen eltérnek a mintapopuláció normáitól, és a vizsgálat későbbi megismétlése feltárja a vizsgálat rendellenességeit.
Átlagos minták
A University of Stony Brook honlapja szerint több minta megtalálása és a vizsgálat megismétlése növelheti a pontos globális eredmények megszerzésének esélyét. Egy kutató például megvizsgálhatja egy adott betegség előfordulását a burgonya között, négy különböző termesztési gazdaságban vizsgálva őket.A gazdaságban a rossz mezőgazdasági gyakorlat miatt rendkívül magas a kórokozók száma. Négy különböző tulajdonság kiválasztásával egy második vizsgálathoz, valamint az első és a második gazdaság eredményeinek átlagolásával a rendellenes gazdaság 25% helyett csak az átlagos eredmények 12,5% -át képviseli.
Hatásai
A szisztematikus mintavétel a valószínűségi mintavétel egyik típusa, ami azt jelenti, hogy a kutatónak biztosítania kell, hogy a minta a populáció minden tagját egyformán képviselje. Ha nem, akkor az eredmények torzulnak, eltérve a populáció valódi jellemzőitől. Egy tanulmány beszámolhat például arról, hogy a campinasi lakosok 70% -a ellenzi egy adott sztrájkot. Ha azonban a felmérést csak az UNICAMP hallgatóinak megkérdezésével hajtják végre, az eredmények torzulnak, mivel a felmérés nem mindenkit képvisel a városban.
A kutatók elkerülhetik a külső hatásokat, ha a mintavételi egységeket szisztematikus módon választják ki. Ahelyett, hogy kizárólag a főiskolai hallgatókra támaszkodna, alternatív megoldás az, hogy felhívja a telefonkönyvben felsorolt minden századik lakost és interjút készít velük.
