Tartalom
- Az alapvető szükségletek kielégítésre kerültek
- Stabilitás
- Reklámozásra nincs szükség
- A külföldi innováció hiánya
- Kevés lehetőség a fogyasztók számára
A centralizált gazdaság, más néven tervgazdaság, egyfajta gazdasági rendszer, amelyben az állam vagy a kormány központosítja a terveket és irányítja a gazdaságot. A kapitalizmus szélsősége, ahol nincsenek tervek, csak magánszemélyek magántulajdonai. A világ legnagyobb része azonban a tervezett rendszer és a kapitalizmus kombinációját használja. Kuba és a volt Szovjetunió a centralizált gazdaságok két példája.
Az alapvető szükségletek kielégítésre kerültek
A központosított gazdaság arra összpontosít, hogy állampolgárainak minden alapvető szükségletét kielégítse, és előmozdítsa az egyenlőséget vagy más, az általa védett értékeket. Célja a lakosság számára élelmiszer, lakhatás, oktatás, egészségügyi és egyéb szolgáltatások, valamint mindenki számára munkahely biztosítása (bár a választási lehetőségek korlátozottak). Elméletileg a tervgazdaság legnagyobb előnye a szélsőséges szegénység és egyenlőtlenség felszámolása vagy megelőzése.
Stabilitás
A makrogazdasági léptékű intenzív tervezés miatt a tervgazdaság gyakorlatilag stabil. Nem befolyásolják rövidtávú viszonyok, például a piaci ingadozások és a spekulatív buborékok, mint a kapitalizmus esetében. Váratlan helyzet bekövetkezése esetén azonban a központi kormány gyorsan tud lépni annak kezelése vagy kijavítása érdekében, mivel az összes erőforrás birtokában van.
Reklámozásra nincs szükség
A tőkés gazdaságban az egyének és a magáncégek versengenek egymással az üzleti életben, és sok időt és pénzt költenek termékeik és szolgáltatásaik reklámozására és marketingjére. A tervgazdaságban, mivel nincs verseny, a reklámozásra fordított idő és források visszavezethetők a termelésbe és a terjesztésbe.
A külföldi innováció hiánya
A tervgazdaságban alig van motiváció a külföldi technológiai innovációra. Míg a központi kormányzat támogathatja a kutatásokat és fejlesztéseket a kormány konkrét érdekterületein képzett egyének számára, mások hajlamosak motivációként nem profit nélkül innoválni. Ez technológiai stagnáláshoz vezethet. Másrészt jelentős technológiai újítások lehetősége is lehetséges azokon a területeken, amelyeket a központi kormányzat a társadalom számára előnyösnek tart.
Kevés lehetőség a fogyasztók számára
A központosított gazdaságok a társadalom igényeit tervezik, amely nem feltétlenül veszi figyelembe az egyéni vágyakat. Például egy tervgazdaság dönthet úgy, hogy csak egy vagy kétféle tejet termel, ami azt jelenti, hogy a fogyasztóknak kevés lehetőségük van a termék megvásárlásakor, és figyelmen kívül hagyhatják preferenciáikat. A fényűző vagy hiábavaló cikkek szintén nem lehetnek elérhetők, ha a központi kormányzat úgy gondolja, hogy nincs szükség rájuk.
