Tartalom
A polikultúra olyan mezőgazdasági módszer, amelyet kevert gazdálkodásnak is neveznek. A polikultúra elfogadásával a gazdálkodó a mezőgazdasági területeket egyszerre több növény termesztésére vagy több állat felnevelésére fordítja. Ez a módszer alkalmazható ültetvényekkel rendelkező gazdaságban vagy egyszerű kertben. Számos előnye van, valamint hátrányai, ha alkalmazzák.
Erőforrás-megtakarítás
A polikultúra előtt a legtöbb mezőgazdaság monokulturista volt, vagyis egy földterületet egyetlen növénynek szenteltek. Például a kukoricát csak a kukorica- és paradicsomnövényekkel termesztették a paradicsomtermésben. Ennek a rendszernek az a problémája, hogy a gazdának gyakran nagy mennyiségű földre van szüksége a növények szétválasztásához. A gazdának egy sokkal bonyolultabb öntözőrendszerre is szüksége van ahhoz, hogy a növényeket vízzel táplálja hosszabb földterületen. A polikultúrával egy telken minden növény egy helyen van. A gazdálkodóknak kisebb a földterületük ugyanazon növénytermesztéssel és hatékonyabb öntözési rendszerrel.
Növényverseny
Ha a talajt különféle növények termesztésére használják, a növények általában erősebbé válnak. Ez ellentmondásosságnak tűnhet, mivel azzal lehet vitatkozni, hogy több növény gyorsabban fogyasztja el a tápanyagokat. Azonban egyfajta versenyt folytatnak a helyszínen. A növények és zöldségek gyökerei általában vastagabbak és több helyet foglalnak el a talajban, és igyekeznek minél több földet beépíteni. Ez lehetővé teszi a növények nagyobb növekedését és magasabb hozam elérését. Ha több növény közel van egymáshoz, az immunrendszere is megerősödik. Tanulmányok kimutatták, hogy a más növényfajok közelében növő növények gyorsabban képesek harcolni a baktériumok ellen, mint a monokulturista földeken termesztett növények.
Ellenőrzési kérdések
A polikultúra központi hátránya az a sok ellenőrzési kérdés, amellyel a mezőgazdasági termelő szembesül a növényekkel. Egyetlen földdarabbal ellentétben, ahol egyetlen növényt termesztenének, a polikultúra egy olyan földterületet jelent, ahol több növény is megtermékenyül. Az eredmény azonban az, hogy a gazdának kompaktabb helyen kell dolgoznia, többféle növény egyszerre. A gazdálkodók csak monokultúrásként rendelkezhettek paradicsomültetvényekkel, és csak az ilyen típusú növényekkel tudtak dolgozni. Vegyes telekkel azonban a gazdának az egyes földterületeken belül az egyes üzemek speciális szükségleteivel kell foglalkoznia.
Felszerelés
Egyes polikultúrák megkövetelik a telek kezeléséhez szükséges speciális berendezések beruházását. Ez inkább a halgazdaságokkal való polikultúra alkalmazásában mutatható ki, de a mezőgazdasági polikultúrában is. Alapvetően a gazdálkodónak időbe és infrastruktúrába kell befektetnie, hogy elérje a termelő polikultúra területét. A földterületnek elég nagynak kell lennie, a termesztett növények számának megfelelő öntözőrendszerrel kell rendelkeznie, és fizikai vagy vegyi termékekre van szükség a támogatásukhoz. Például, ha két növényfajt akarnak egymás ellen termeszteni, és aláássák egymás erőforrásait, akkor a gazdálkodónak elég messze kell ültetnie a növényeket, vagy valamilyen gyökérelválasztót kell használnia a talajban. Akárhogy is, a hosszadalmas tervezés és a felszerelések vásárlásának szükségessége hátrányos a polikultúrában.
