Tartalom
A kulturális változó általában minden olyan kulturális elemre utal, amely befolyásolhatja a megfigyelt jelenséget, a makroökonómiai elemzéstől kezdve a művészeti produkción át a politikai kezdeményezések sikeréig. Az antropológusok többsége azonban meghatározott változók halmazával dolgozik, amelyek a különböző kultúrákat egy megalapozott folytonosságban, különböző jellemzőkkel kívánják leírni. Nem minden antropológus ért egyet pontosan azzal, hogy mik lehetnek ezek a kategóriák, de kevesen élvezik széles körű elfogadásukat ezen a területen.
Individualizmus és kollektivizmus
Bár a legtöbb kultúra alkalmazkodik e két pólus között, az antropológusok a társadalmi szerveződés két alapvető típusát írják le; individualizmus és kollektivizmus. Az individualista kultúrákban a siker és a jólét általában egyéni teljesítményekkel mérhető, a kulturális rítusok az egyéni és társadalmi célokra összpontosítanak az egyén felhatalmazása céljából. A kollektivista társadalomban az egyes részeket átfogó társadalmi céloknak rendelik alá, és a kulturális rítusok általában társadalmi és affektív kapcsolatokat generálnak, például a kollektív jóra való tekintettel szervezett házasságot. Ez a két pólus folytonosságot hoz létre, amelybe a kultúrák többségét be kell illeszteni, a társadalom természete olyan pont, amely meghatározza az egyén mindennapi tevékenységének kulturális változatosságát.
Férfiasság és nőiesség
A férfiak és a nők által is alkalmazható társadalmi szabályok mellett a kultúrák egészének is vannak bizonyos férfias és női jellemzői. A macsó kultúra például hajlamos az erőt, az ambíciókat és az értelmet értékelni, míg a feminista kultúrák inkább a vonzalmat, az együttérzést és az érzelmeket. Ez a társadalmi szempont általában feltételezi a valódi társadalmi szerepeket, például a férfiak és a nők elvárható viselkedését és a társadalomban elfoglalt helyeiket. Nyilvánvaló, hogy ezek a kulturális értékek mély hatással vannak a társadalom működésére és a változásokra való reagálására.
Hatalmi távolság
Általában a hatalom távolsága arra utal, hogy a hatalom, a jólét és a presztízs hogyan oszlik el egy kultúra között. Egy nagy hatalommal rendelkező kultúrában ezek a tényezők erősen koncentrálódnak a társadalom néhány tagjába. Egy csökkentett teljesítményű kultúrában ez a tényező kritikus kulturális változónak számít. A gazdasági programok sikere például gyakran megköveteli, hogy a politikusok a legjobb módszert keressék a jólét és a pénz társadalomban történő elosztásának.
Kerülje a bizonytalanságot
A bizonytalanság vagy valami, amit egy kultúra nem ismer, szintén fontos kulturális változónak számít az antropológusok számára. Például a magas szintű bizonytalansággal rendelkező kultúrák általában aktív társadalmi magatartást mutatnak, megpróbálva megmagyarázni mindazt, amellyel a kultúra szembesül, és általában jobban tolerálják a kialakult határoktól eltérő társadalmi viselkedést. Másrészt a csökkent bizonytalansággal rendelkező kultúrák általában szemlélődőbbek, jobban elfogadják a társadalmi és személyes kockázatokat, és kissé toleránsabbak a deviáns magatartással szemben, amely tényező nyilvánvalóan befolyásolja a társadalom működését és fejlődését.
