Tartalom
Az emberi interakció és mindennapi üzleti tevékenység módja gyakran a társadalmi hozzáférésen és a másokkal való kapcsolatokon alapszik. Ezek a dinamikák az interakciók könnyűségétől, gyakoriságától vagy módjától függően fejlődnek. E témák vizsgálatának egyik módja olyan fogalmak, mint a szétszórt települések, amelyek a társadalmi formák, a térbeli elhelyezkedés és a kultúra kutatásának kategóriájaként szolgálnak.
Azonosítás
A diszpergált település az emberi csoportok relatív helyzetének vagy összetételének leírására használt kifejezés. Például utalhat arra, hogy egy csoport közeli tagjai hogyan tartózkodnak térben más családi vagy társadalmi egységekhez viszonyítva. A kérdés megértésének egyik módja az, ha figyelembe vesszük a népsűrűség fogalmát, vagy azt, hogy hány ember tartózkodhat egy adott területen, például négyzetkilométeren. A települések szétszórtsága azonban nem csupán numerikusan orientált értékelési forma, hanem más szociológiai, antropológiai vagy történelmi kérdések tanulmányozására szolgál.
Összehasonlítások
A szétszórt település nem elszigetelt fogalom, de gyakran használják a csoportos vagy magvas településekhez képest. Ez utóbbiak olyan területeket képviselnek, ahol a társadalom tagjai általában koncentráltabbak. A diszpergált állományokat nagyobb diszperzió, kisebb csoportok vagy inkonzisztens csoportosítások kapják. Az ilyen kifejezések használatának egyik fő problémája, hogy nincs megfogalmazásuk kemény és gyors meghatározással. Például az egyik forrás szerint a szétszórt település legfeljebb húsz embert tartalmaz, míg egy másik társadalmi elszigeteltségen keresztül közelíti meg a kijelölést. A definíciók, valamint az elérésük módszerei egészen különbözőek lehetnek.
Globális terjesztés
A szétszórt települések kategóriája általában a vidéki lakosságra vonatkozik, szemben a városi és külvárosi kontextusokkal. Habár nem kizárólagosan, ezeket a településeket a fejlődő világ számos régiójában megfigyelik azzal a céllal, hogy tanulmányozzák összetételüket, az erőforrásokhoz való hozzáférést és a társadalmi struktúrákat. Használható olyan témák tanulmányozására is, mint például a migráció. Sok vidéki társadalomban széles körű erőfeszítések és népességváltások történnek a betakarítás idején, ami a migráns munkavállalók belépéséhez vezet. R.B.Mandal szerint a Latin-Amerikában élő emberek csaknem 40% -át szétszórt vidéki településeken élik le.
Megfontolások
A települési minták és azok szerveződésének vizsgálatában több tényező is szerepet játszik. Gyakran fontosak a közös helyek vagy találkozási pontok, például a piacok. Egyéb tényezők érintik a földrajzot, a közúti logisztikát és a közlekedést, valamint a szociokulturális elemeket - a család felépítését, a vallást és a társadalmi életet -, valamint a hagyományos házak vagy települések építésének módjait. Bizonyos esetekben más osztálystruktúrák és demográfiai eszmék is szóba kerülnek.
