Tartalom
A reflektív hallgatás, más néven aktív, a verbális kommunikáció egyik fajtája, amely magában foglalja a hallgató megerősítését vagy parafrázisainak megfogalmazását arról, amit a beszélő mondott annak biztosítására, hogy megértse a kiinduló üzenet jelentését és érzését. A reflektív hallgatásnak számos előnye van, amelyek javítják a kommunikációs készségeket.
Érvényesítés
Az érvényesülés érzete a reflektív hallgatás egyik előnye. Amikor a hallgató tükrözi a hallottakat, és pontosan képviseli a beszélő által elmondottakat, érezni fogja az érvényesülés vagy a fontosság érzését. Így az érvényesítés előmozdítása kapcsolatot és kölcsönös tiszteletet is teremt mindkét fél között.
Javítsa ki a félreértéseket
A hatékony reflektív hallgatás akkor is előnyös, ha segít a félreértések, hamis feltételezések és téves értelmezések kijavításában. Ha a hallgató félreérti és helytelenül fogalmazza meg az üzenetet, a beszélőnek lehetősége van pontosítani a véleményét. Ha nem érted az üzenetet, akkor mindig azt mondhatod, hogy nem értetted, vagy elmondhatod, amit gondolsz érteni. Ha nem helyes, a beszélő kijavítja a félreértést.
Az érzés előnye
A hallgatónak a kimondott szavakon túl is hallgatnia kell, el kell érnie a mögöttük lévő érzést vagy érzelmet. Amikor ez megtörténik, a hallgatónak előnye lesz, hogy megfelelően tükrözze a hallottakat. Például úgy ábrázolhatja az érzést vagy érzelmet, hogy valami ilyesmit mond: "Most nagyon idegesnek látszol". Ez megértést, empátiát és elfogadást közvetít, és megteremti a kapcsolatot és a tiszteletet a hallgató és a beszélő között. A beszélő érzelmeinek és érzéseinek felismerésével a hallgató kényelmet is kínál, ami érzelmi köteléket teremt.
A beszélgetés folytatása
A reflektív hallgatás azért is előnyös, mert így az előadó folytathatja a beszélgetést. Ha a hallgató megfelelően tükrözi az elmondottakat, vagy nyitott kérdést tesz fel, a beszélő többet tud beszélni és több visszajelzést adhat a témáról. Például, ha az előadó a gyermek osztálytermi tapasztalatairól és a speciális órák szükségességéről beszél, a hallgató megkérdezheti: "Mesélne még többet a szokásos tanteremben szerzett tapasztalatairól?" Ez lehetővé teszi az előadó számára, hogy nyitottabb legyen a gyermek tapasztalataival kapcsolatban.
