Tartalom
A fasizmus és a marxizmus gyakran összetévesztik egymást, mivel politikai filozófiaként jelentek meg a történelem szinte egyszerre, miközben a 20. század néhány kormánya keverte retorikáját. Bizonyos értelemben azonban mindkettő ellentét. Mindkét filozófia erős központi kormányzást szorgalmaz, de a fasiszták úgy vélekedtek, hogy az emberek szerepe az állam szolgálata, míg a marxisták azt gondolták, hogy az állam létezik népének szolgálatában.
Fasizmus
A Britannica enciklopédia szerint a fasizmus olyan politikai filozófia, amely "hangsúlyozza az állam elsőbbségét és dicsőségét, a vezetője iránti megkérdőjelezhetetlen engedelmességet, az egyén akaratának az állam tekintélyének való alárendelését és a másként gondolkodók durva elnyomását". A fasiszta kormány alatt az egyén szerepe az állam legmagasabb dicsőségének szolgálata. Ünneplik és tisztelik a politikai és katonai vezetőket, és a katonai akciót tekintik az elsődleges állami funkciónak erejük és presztízsük előmozdításában. A fasiszta kormány az osztályrendszert természetesnek és megőrzendőnek tartja, és az egyéni nézeteltéréseket nemcsak elbátortalanítják, hanem gyakran kriminalizálják.
marxizmus
A marxista filozófia a társadalom osztályait igyekezett megszüntetni. A Britannica enciklopédia szerint Marx úgy vélte, hogy "az embereknek joguk van élvezni munkájuk eredményeit, de egy kapitalista gazdasági rendszerben akadályozzák meg ezt". Úgy gondolta, hogy a vállalat nyereségét a dolgozóinak kell felosztani, nem pedig befektetőknek vagy "tőkéseknek". A marxizmus határozottan hangsúlyozta az egyén szerepét a társadalomban, ideértve a kormányokat és a demokratikus munkahelyek ellenőrzését is.
Balra vagy jobbra
A "Fasizmus rejtélyében" David Ramsay Steele rámutat, hogy a "fasizmus" szó inkább kritikává, mint filozófiává vált. "A kifejezés akár minden diktatúrára is kiterjedhet, amely az értelmiség körében kiment a divatból." Megjegyzi, hogy a 20. század folyamán a kifejezést a bal és jobb kormányok jellemzésére használták, mind a nagyvállalatok által támogatottakat, mind a kommunistákat, akik nem fogadták el az egyéni tulajdonjog fogalmát. Ebből is látszik, hogy bár az 1890-es években sok szocialista később fasiszta lett, többségük a csere után már nem nevezte magát szocialistának.
Nácik
A nácikat, bár tagadhatatlanul fasiszták, a "nemzetiszocialista" párt tagjainak is nevezték. Ez is nagy zavart okoz a különbségben. Ahogy bármely politikai párt idővel megváltoztathatja álláspontját, ugyanúgy a nácik is. A náci párt eredetileg a német munkáspárt volt, mielőtt 1920-ban megváltoztatta a nevét. Adolph Hitler 1933-ban vette át a vezetését, és úgy tűnik, hogy felhagyott a szocialista bázisokkal. A Britannica enciklopédia szerint "a fasiszták nem titkolták gyűlöletüket a marxistákkal szemben, a totalitárius kommunistáktól kezdve a demokratikus szocialistákig". Ahogy Mussolini fegyveres "fekete ingek" csapatát használta a szakszervezetek és a baloldali mozgalmak elfojtására, a "barna ingek" néven ismert náci SA megszokta, hogy erőszakosan elnyomja az ilyen németországi tüntetéseket.
