Tartalom
A biomolekulák vagy szerves molekulák ennek a világnak az építőkövei. Négy fő típusra vannak felosztva, amelyek szerkezeti különbségekkel rendelkeznek, vagy kissé eltérő kötődéseket tartalmaznak a szerkezetükben, annak érdekében, hogy létrehozzák azokat a molekulákat, amelyek az élők világát alkotják. Minden, ami természetes termék, biomolekulákból készül.
Szénhidrátok
A szénhidrátok a szén és a víz közötti kapcsolat. Legegyszerűbb egységeikben monoszacharidok vagy egyszerű cukrok. Az egyszerű cukrok közé tartozik a glükóz és a fruktóz, amelyekben a különbség a szénatomhoz kapcsolódó hidrogén vagy hidroxil meglétében rejlik. A szénhidrátok közé tartoznak a diszacharidok vagy két cukor, például az asztali cukor, és a poliszacharidok is. A poliszacharidok több olyan glükózmolekula, amelyek a hatékonyságuk érdekében strukturálódnak.
Lipidek
A lipidek zsírok, beleértve az olajokat is. Szerkezete tartalmaz egy membránt a sejtek körül, ami megakadályozza, hogy vízzel keveredjenek. A lipidek közé tartoznak a zsírsavak; trigliceridek, amelyeket a legtöbb ember étkezési zsírnak gondol; foszfolipidek, amelyek kapcsolódnak a foszfátokhoz; és a szteroidokat termelő koleszterin. A lipidek képesek formájukban vagy méretükben tágulni.
Fehérje
A fehérjék az aminosavak láncai. A láncok peptidkötésekkel vannak összekapcsolva, és lineáris alakot vesznek fel, ahol minden létező sav egymás mellett van; vagy hajtogatott, amelyben a savakat átlós peptidkötési struktúrák kötik össze. A fehérjék két kategóriába sorolhatók, a glicinbe és az alaninba, és döntő fontosságúak a lélegzett szervezet megerősítésében.
Nukleinsav
A nukleinsavak olyan változatokkal léteznek, amelyek befolyásolják alapvető funkcióikat. Lényegében foszfátok, cukor és bázisok, de amikor a cukor ribózként létezik, a molekulát ribonukleinsavnak nevezik. Az oxigénelem eltávolításakor a molekulát dezoxiribonukleinsavnak, közismertebb nevén DNS-nek nevezik.
