Tartalom
Az Európában általában a 12. és a 15. század között fekvő gótikus időszakot a vallási művészetek jellemezték, az építészetre összpontosítva. A reneszánsz, amely átfedi a gótikus korszakot korai éveiben, általában a 14. század végétől a 17. századig tart, és jelentősen kibővítette a művészetek körét és tárgyát. Annak ellenére, hogy ennek a két korszaknak van néhány közös jellemzője, a gótikus és a reneszánsz korszaknak nagyon különböző fókuszpontjai voltak.
Témák
A gótikus művészet főleg a keresztény vallási alakokra és témákra összpontosított. Aktképek vagy mitológiai alakok ebben az időszakban nem voltak általánosak. A reneszánsz művészet ezzel szemben kiterjesztette témáit a pogány mitológia képeire, élő vagy arisztokrata uralkodókra és más reális emberi jelenetekre. Bár ezeket az új elemeket fokozatosan vezették be, a keresztény vallás szimbolikái és képei továbbra is rendkívül gyakoriak voltak, bár gyakran humanizálták és kevésbé ideálisnak tűnő módon készítették őket.
Világkép
Míg a gótikus művészet alapvetően ájtatos és vallásos volt, a reneszánsz inkább a világ központjában állt, és nemcsak a vallási alakokra és a történetek ábrázolására összpontosított, hanem olyan kérdésekre is, mint a tudomány és a feltárás. A korszakban elért különféle tudományos felfedezések, valamint az új világokról szóló beszámolók miatt a reneszánsz festők kezdték saját városukon vagy országukon túli világot művészi figyelemre méltónak látni. A korszak számos művésze tudós és gondolkodó is volt. Michelangelo festő, anatómus és feltaláló a "reneszánsz ember" első példája. A világkép ezen változásai miatt a korszak művészete olyan figurákat mutatott be, mint a tudósok, a felfedezők és ezen "új világok" képzeletbeli víziói a felfedezők beszámolói alapján. Az újjászületés művészetét gyakran "humanistának" nevezik, mert az emberi alak és az emberi eredmények állnak a középpontban, nem pedig a vallás és az isteni.
Építészet és szobrászat
A gótikus művészet fő formája az építészet volt, főként katedrálisok formájában. Jelentős, hogy a gótikus építészet elsősorban a vallási épületek építésére összpontosított. A gótikus építészet ismert a felfelé mutató boltívek használatáról, amelyek a nehéz falakat tartó szerkezetekhez kapcsolódnak. A repülő támpillérek hozzák létre az elegáns függőleges vonalat a gótikus építészet felett, és nagy ablakokat tesznek lehetővé, ahol a művészek fényes ólomüvegeket szoktak megjeleníteni. A reneszánsz építészet román formákat mutat be (például ház építése az udvar körül), gyakran körökre, nem pedig a gótikus építészet felfelé irányuló mozdulataira alapozva. A reneszánszban a szobrászat sokkal fontosabb volt, mint az építészet. Az olyan szobrok, mint Michelangelo Davi, rendkívüli naturalizmust és a meztelen emberi forma felvételét mutatták.
Festmény
A festmények a gótikus korban kevésbé voltak elterjedtek, mint a reneszánsz korában, általában templomokban vagy megvilágított kéziratokban találhatók (ami illusztrációkkal ellátott könyvekre utal). A gótikus időszakban a festészet gyakran merev és sokkal kevésbé volt naturalista, mint a reneszánsz művészet, bár sokkal inkább naturalista volt, mint a középkori művészet. A gótikus festményeken gyakran fontos figurákat helyeztek el nagyobb mértékben, mint a festmény többi szereplője, ami nem túl reális méretarányokat hozott létre. A festészet a reneszánsz művészet nagy része volt. A reneszánsz festők nagyon naturalisztikusan és realisztikusan festették az emberi alakokat. Árnyékokat és színeket használtak, és gyakran ábrákat festettek rendkívül részletes hátterükre. Ezenkívül a mezítelen emberi alak használata rendkívül népszerűvé vált.
