Tartalom

• Törzsi, mezőgazdasági és családi
• Hierarchikus szervezés
• Lapos szervezeti felépítés
• Mátrix szervezeti rendszer
• Halászháló szervezeti modell

Dean Meyer szervezeti tanácsadó szerint "a szervezeti rendszerek stabilak, befolyásolják mindenki teljesítményét és tudatosan megtervezhetők". Tervezése előtt azonban ismerni kell a létező különféle típusokat. A rendszerosztályok, más néven szervezeti struktúrák egy csoport vagy vállalat tervezésére utalnak, ahol a szerepeket, felelősségeket és kapcsolatokat az alkalmazott modell határozza meg.

Törzsi, mezőgazdasági és családi

Az első ismert rendszertípus a törzsi, mezőgazdasági és családi szerkezet. Ezt a modellt azért fejlesztették ki, mert a népesség növekedett, és az élelem és a biztonság iránti igény sürgetővé vált. Ezt a struktúrát általában egy főnök vezeti, aki különböző vezetői osztályokból és szerepekből álló emberek csoportját parancsolja. Például egy családban a szülők a vezetők, és elsődleges szerepük a gyermekeik támogatása és gondozása. A családi vállalkozásokban a szervezeti felépítés gyakran követi ezt a modellt, ahol a stratégiai vezető kulcsfontosságú döntéseket hoz, míg a többi tag az üzleti tevékenység támogatásán dolgozik, a szerepüktől függően.

Hierarchikus szervezés

Ebben a bürokratikus irányításnak is nevezett rendszerben a szervezet parancsnokságát ügyvezető igazgató látja el. A vállalaton belül több funkcionális csoportot irányít, mint például a marketing, az értékesítés, a kutatás, az ügyfélszolgálat és a gyártási részlegek, és mindegyiknek megvan a maga műszaki szakterülete és egy vezetője, aki ezeket a csoportokat vezeti, és aki beszámol az ügyvezető igazgatónak. A hierarchikus szervezetek egyszerűek és könnyen kezelhetők, mivel jól meg vannak határozva a felépítésük, a tekintélyük és az azokban részt vevő szakemberek felelőssége. Ezek a rendszerek azonban kevés kommunikációt tesznek lehetővé a csoportok között, ami a munka megkettőződését vagy az üzleti célok nem megfelelő összehangolását eredményezheti.

Lapos szervezeti felépítés

A lapos szervezeti modellel rendelkező vállalat irányítása valamennyire vagy egyáltalán nincs az alkalmazottak és feletteseik között. A horizontális rendszerek néven is ismert ilyen típusú szervezetek azon a feltételezésen alapulnak, hogy a jól képzett és képzett munkavállalók produktívabbak, ha közvetlenül részt vesznek a döntéshozatali folyamatban, mint akkor, amikor sok vezető felügyeli őket. Egy másik előny, hogy az emberek vagy csoportok gyorsabban kapnak megjegyzéseket és visszajelzéseket a teljesítményükről. Ennek a modellnek az egyetlen hátránya, hogy megköveteli a csapattól és a vezetőtől a személyes kapcsolat kialakítását, ami hosszadalmas folyamat lehet.

Mátrix szervezeti rendszer

A mátrix modell ötvözi a lapos és a hierarchikus struktúrákat. Ebben a rendszerben az általános menedzser képviseli a hierarchia csúcsát, míg a szervezet többi része képviseli a lapos szerkezet nagy részét. Ez a rendszer lehetővé teszi a tudás különböző területeinek jobb integrálását. A döntéseket okosan hozzák meg, mivel a csapattagok sokféle készséggel és szakértelemmel rendelkeznek az általuk betöltött szerepekben. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy sok döntést a csoport fog meghozni, és ezt az eljárást nagyon körültekintően kell kezelni, hogy ne eredményezzenek konfliktusokat és hosszú találkozókat. Lehetőség van a közvetlen vezető és alkalmazottai közötti hatalmi megbeszélésekre is.

Halászháló szervezeti modell

Ez az 1990-es években kifejlesztett modell egy informális struktúra, amely megfelel az azonnali igényeknek és hosszú távú rugalmasságot biztosít. A rendszer lehetővé teszi a végrehajtó bizottság számára az ellenőrzés fenntartását és a fontos döntések meghozatalát, míg a feladatok és projektek köré decentralizált munkaegységek kerülnek. Ez a modell csak akkor működhet, ha több információs technológiát, például telekommunikációt alkalmaznak, és megértik a menedzsment alapelveit, hogy lehetővé tegyék a csapatok folyamatos cseréjét a lehető leghatékonyabb módon.