Tartalom
Az irodalomtól és a történelemtől a szociológiáig és a teológiáig minden akadémiai tudományág ellentétes elméletekkel vagy "áramlatokkal" rendelkezik, vagyis különböző nézőpontokkal rendelkezik, amelyekből a témát tanulmányozhatja. A pszichológia, az elme tanulmányozása több száz elmélettel és részelmélettel rendelkezik, de azonosítani lehet hat fő gondolkodási iskolát, amelyeket a tudományág minden hallgatójának ismernie kell.
Funkcionalizmus
A funkcionalizmusnak van a legnagyobb hatása a kortárs pszichológia elméletei között. Ez a lánc megpróbálja leírni a gondolatokat és a tetteket anélkül, hogy megkérdőjelezné, hogyan csinálják. A funkcionalisták számára az elme hasonlít a számítógépre, és ezeknek a folyamatoknak a megértéséhez meg kell nézni a szoftvert (mit csinál) anélkül, hogy meg kellene értenie a hardvert (ami mindent megenged).
Alaklélektan
Ezen áramlat szerint az emberi elme úgy működik, hogy az adatokat a különféle törvények, szabályok vagy szervezési elvek alapján értelmezi, a részleges információkat egésszé alakítja. Például az elméd értelmezheti a sorok sorozatát négyzetként, még akkor is, ha nem teljesek, mivel a szóközök elkészültek. A gesztalt pszichológusok ezt a logikát alkalmazzák a problémák megoldására, hogy segítsenek a betegeknek.
Pszichoanalízis
Sigmund Freudtól származik a pszichoanalitikus elmélet, amely az emberi viselkedést a tudatalatti elme alapján magyarázza. Freud azt javasolta, hogy az élvezet keresésére ösztön, amelyet szexuális jellegűnek ír le, az emberi fejlődés gyökerén nyugszik. Szerinte még a gyermekek fejlődése is kapcsolódik az öröm felfedezésének fő lépéseihez olyan cselekedetek révén, mint a szoptatás és a székletürítés, és erre összpontosítva foglalkozott a felnőttek rendellenes viselkedésével.
Biheiviorizmus
Az ötvenes években B. F. Skinner állatkísérleteket hajtott végre, például patkányokkal és galambokkal, bizonyítva, hogy bizonyos viselkedést ismételnek, amikor táplálék formájában járó jutalmakhoz kapcsolják őket. A biheivioristák úgy vélik, hogy a viselkedés megfigyelése ahelyett, hogy megpróbálná elemezni magát az elme működését, a pszichológia kulcsa. Ez megnyitja a tudományágat a kísérleti módszerek előtt olyan eredményekkel, amelyek ugyanúgy megismételhetők, mint bármely más tudományos módszer.
Humanisztikus pszichológia
A humanisták azt tanítják, hogy a pszichológia megértéséhez meg kell vizsgálni az egyes emberek motivációit. Abraham Maslow „szükségletek piramisa” példája ennek a megközelítésnek: az igények rendszere, például étel, szeretet és önbecsülés határozza meg az ember viselkedését a különböző területeken. Kielégítésük önelégültség érzéséhez vezet, és megoldja a pszichológiai problémákat.
Kognitivizmus
A kognitív pszichológia az elme tudományos kísérletezéssel történő megértésével követi a behaviorizmust, de abban különbözik, hogy elfogadja, hogy a pszichológusok tanulmányozhatják és megérthetik az elme belső működését és folyamatait. Visszautasítja a pszichoanalízist, mert úgy véli, hogy ennek az áramnak az elméletei szubjektívek és tudományosan nem elemezhetők.
