Tartalom
A borsó hét jellemzője Gregor Mendel osztrák és botanikus szerzetes kísérleteinek eredménye, aki a 19. század közepén a borsó megfigyelésével kezdte megfogalmazni a genetika egyetemes törvényeit. Ezek a törvények magukban foglalták a recesszivitás és a dominancia fogalmát.A tudósok a századfordulóig figyelmen kívül hagyták eredményeiket, majd hasonló felfedezések során megfelelő jelentőséget tulajdonítottak tanulmányaiknak. Mendel megállapította, hogy a borsónak 7 olyan jellemzője van, amely korrelál az emberi genetikával.
Mag alakja
Mendel megfigyelte a magok ráncos vagy sima alakját, hogy bizonyítsa elméletét a domináns és a recesszív génekről. A kísérlettel bebizonyította, hogy a sima magvak domináns jellegűek.
Vetőmag színe
Gregor Mendel megfigyelte a szürke vagy fehér borsómagok színét is, és összehasonlította az eredményeket az emberi genetika megfigyeléseivel.
Pod színe
Mendel megfigyelte a hüvelyek sárga vagy zöld színét, valamint a növények közötti kereszteződések gyakoriságát, hogy javítsa genetikai megállapításait. A hüvely és a borsó színével közös kísérleteket is elemeztek.
Pod alakú
Mendel megfigyelte a hüvelyek alakját, és megállapította, hogy vastagok vagy vékonyak lehetnek, a hüvely belsejében található magoktól függően.
A virágok színe
A borsóvirágok színe változó volt, fehér vagy lila. Ez a gyakoriság attól függően változott, hogy Mendel milyen tényezőket használt a kereszteződéseknél.
Pod helyzet
Néhány tanulmányban a virágok és hüvelyek helyzetét is figyelembe vették. Lehet terminális, a rudak tetején vagy axiális, oldalról.
Növénymagasság
A hét jellemző a növény magasságát is magában foglalta az utolsó szakaszában. Mendel elválasztotta a magas és a magas növényeket. Ez adta Mendelnek az emberek magasságával kapcsolatos genetika érzését.
