Tartalom
A Biblia szimbolizmusát arra használják, hogy segítsen tisztázni néhány nehéz fogalmat az akkori emberek számára, hogy megértsék. Néha a szentírások kontextusában a szimbólumok pontos jelentését tovább magyarázzák vagy tisztázzák, de máskor levonásra kerül. A kövek vagy sziklák konkrét jelentése a Biblián keresztül változik az eredeti görög vagy héber szótól függően.
A karakter erőssége
Néhány szentírásrészben a kő leírja az ember erejét és a karakter rugalmasságát. Péter esetében Krisztus halála előtt Jézus bejelentette, hogy új neve ugyanaz lesz, mint Krisztus halála után. Ez azt jelzi, hogy Péter birtokában van-e az állhatatosság és határozott természet. Krisztus halála előtt a hite törékeny volt, és miután Krisztus halála után tanúskodott, a meggyőződése sziklaként erősödött.
Nagyobb kövek
A nagyobb köveket hegyeknek lehetett leírni. A kövek ebben az esetben ugyanazzal a jelentéssel bírnak, mint a nagyhatalom vagy hatalom, azzal a képességgel, hogy elpusztítsák mindazt, ami az útjukban állt. Ezt a köveket arra is használták, hogy leírja az akadályt, ahol a személy és hol kell lennie, legyen szó fizikailag, érzelmileg vagy szellemileg. A Biblia pillanatában az olvasót arra kérik, hogy kérdezze meg, mit akar, és részt vesz vele. Ez egy olyan hivatkozás, amely azt mutatja, hogy a személy képes egy hegyet a tengerbe dobni, de azt kell hinni, hogy ez megtörténik. Ez egy olyan hegyi vagy nagy szikla szimbolizmusa, amely blokkolja az egyéni utat az életben, vagy megoldja a problémát.
Az igazság nehezen hallható
A kövek igazságokat vagy ötleteket képviselhetnek, amelyeket nehéz megérteni vagy elfogadni. Az Ószövetség hailstormot ír le, amely szó szerint a kövek esését és a pusztítást jelenti. A szimbolikus értelemben ez azt jelenti, hogy nehéz igazságot adunk, és szenvednek a kellemetlenségtől, hogy észleljük, hogyan kell alkalmazni ezeket az igazságokat, és hogyan befolyásolják az életedet.
Drágakövek
A Biblia felsorolja a drágaköveket, mint például a topáz, a smaragd, a gyöngy és a zafír. Az Ószövetségben a tizenkét különböző drágakövetet használták Izrael tizenkét törzsének szimbolizálására. Az Újszövetségben ezeket a köveket szimbolikusan használták arra, hogy leírják, hogyan épülne fel Jeruzsálem új városa. Egyesek azt mondják, hogy ezek a tizenkét kövek a tizenkét apostol mindegyikét képviselik, vagy a zodiákus tizenkét jeleit, bár az ilyen értelmezések vitathatóak.
