Tartalom
A talajrétegek a kőzetek fokozatos mállása révén alakulnak ki, és hat rétegre vannak felosztva: O, A, E, B, C és R. Ezeknek a rétegeknek a jelenléte és vastagsága a talaj típusától függően változik. Az O réteg talajtakarót és bomló szerves anyagokat tartalmaz. Az A és E horizont a talaj felső rétege, a B horizont pedig az altalaj. Egyszerűsítve a talaj és az altalaj felső rétege a talaj két legfelszínesebb rétegét foglalja magában. A "forrásanyag" földből készült Horizont C és az alap R, az altalaj alatt vannak.
Solo A
Az első talajréteget a növények növekedésében a leggazdagabbnak tartják, a szerves anyagok és a bomlott ásványi részecskék keveréke miatt.
Solo E
Leegyszerűsítve az E horizont az A horizonthoz kapcsolódik, de a valóságban ezek a rétegek összetételükben és színükben egészen különbözőek lehetnek. Az E horizont általában világosabb színű, mint az A horizont, kevésbé gazdag szerves anyagokban, agyagban és néhány ásványi vegyületben.
Szóló B
Az altalaj a B horizontot foglalja magában. Ebben a rétegben felhalmozódnak olyan anyagok, mint a kis agyagrészecskék, valamint az A és E horizontból kioldott vas- és alumínium-oxidok.
Illuviation
Az elúciós folyamatok befolyásolják a talaj és az altalaj vastagságát. Ez a szerves anyagok és a finom részecskék kimosódásának folyamata, és intenzívebb a nagy csapadékmennyiségű területeken, mivel a víz az anyagot a talajon keresztül szállítja le. A magas elúciójú területeken a talajréteg tovább nyúlik lefelé.
Illuviation
A megvilágítás az altalaj elhelyezkedésének meghatározó tényezője is. Ez a folyamat a kioldott anyag felhalmozódása a perkoláció útján, vagyis ahol a talaj anyag felhalmozódása keletkezik.
Talaj és altalaj
A talaj több szerves tápanyagot tartalmaz, mint az altalaj, ezért fontosabb a mezőgazdaság és a kertészet szempontjából. Sok növényi gyökér azonban eléri az altalajt, ha a talaj vékony. Egyes kertészek kettős ásási módszerrel lazítják és keverik a talajt és az altalajt, ezáltal visszavonják a kimosódási hatások egy részét.
