Tartalom
Az ökoszisztémák olyan állatok, növények és más élőlények közösségei, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással és fizikai környezetükkel. Az emberi cselekvés már átalakította a bolygó földfelszínének több mint egyharmadát. Felelős továbbá a vízi ökoszisztémák leromlásáért. Manapság az emberi tevékenységek, például a mezőgazdaság, a bányászat, az ipar és a halászat okozzák az ökoszisztéma pusztulásának legfőbb okait, különösen akkor, ha azokat kizsákmányoló és felelőtlen módon végzik.
Bányászati
A nagyszabású bányászati műveletek jelentős erdőirtást eredményezhetnek az erdők erdőirtása és utak építése révén. A National Geographic honlapja szerint az erdők még mindig a világ földterületének mintegy 30 százalékát fedik le, de Panama méretű területet évente megtisztítanak. Az erdőirtás mellett a bányászat elpusztítja a vízi ökoszisztémákat is, amelyek nehézfémeket és más mérgező anyagokat használnak a fémércek, például arany, ezüst, réz és vas kitermeléséhez. Ezek az anyagok szennyezik a vízforrásokat és károsítják a halakat, megszakítva az élelmiszerláncot és hozzájárulva a már kihalással fenyegetett fajok kihalásához. A bányászati műveletek mérgező gázokat is kibocsátanak a légkörbe, hozzájárulva a globális felmelegedéshez.
Mezőgazdaság
Az emberi lények elérik az édesvíz-lefolyás több mint felét, és ennek a víznek több mint felét a mezőgazdaságban használják fel. Az édesvíz iránti egyre növekvő igény kielégítése érdekében az emberek megváltoztatták a folyórendszereket, tönkretéve a szárazföldi és a vízi ökoszisztémákat. Ezenkívül a modern mezőgazdaságban használt növényvédő szerek és műtrágyák felhalmozódhatnak és károsíthatják a talajt, a vízforrásokat, a növényeket és az állatokat. A növényvédő szerek elpusztíthatják a beporzó madarakat és rovarokat is, például a méheket, amelyek táplálkoznak a növényen. Az intenzív gazdálkodás talajerózióhoz vezet és korlátozza a biológiai sokféleséget azáltal, hogy károsítja vagy megszünteti az őshonos növényeket és állatokat.
Ipar
A 18. század óta és az ipari forradalom beköszöntével a szén-dioxid koncentrációja a légkörben csaknem 30 százalékkal nőtt. Az iparágak felelősek más mérgező gázok, például kén és nitrogén-dioxid előállításáért is, amelyek a szén-dioxiddal együtt hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. A hőmérséklet emelkedése és a jégtakarók olvadása megzavarta különösen a sarkvidéki ökoszisztémákat. Az iparágak hatással lehetnek a vízi ökoszisztémákra is. Az ipari szennyvízből származó túlzott vegyszerek miatt az algák elszaporodhatnak, ami mérgeket hoz létre, amelyek károsak a halakra, a rákokra és a puhatestűekre. A nem megújuló anyagok, például az olaj használata és átalakítása még nagyobbá teszi a petrolkémiai ipar ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásait. Az olajszivárgás és más balesetek rendkívüli, néha visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a környező ökoszisztémákban.
Halászat
Egyes halpopulációkra gyakorolt negatív hatás mellett az olyan romboló halászati módszerek, mint a fenékvonóháló, a robbanékony halászat és a mérgezések, károsíthatják az algákat és a tengeri ökoszisztéma más részeit is. Az alsó vonóhálóban a nagyméretű hálókat a tengerfenéken húzzák, halakat és garnélákat fogva, de ezek a tengeri élet más formáit is befogják és károsítják. Bár kisebb mértékben használják, a robbanóanyagok és a mérgező anyagok, például a cianid használata szintén romboló halászati gyakorlat. A fenntarthatatlan halászati gyakorlatok világszerte hozzájárultak a tengeri moszatok közösségének több mint 65 százalékának megsemmisítéséhez. Az Atlanti-óceán északkeleti részén található hideg vizes korallzátonyok szinte mindegyikén fenékhálósodásból származó hegek láthatók.