Tartalom
A társadalmi konfliktus elmélete Karl Marx, egy ismert filozófus és politikai teoretikus gondolatából ered. Marx azt vizsgálta, hogy a konfliktusok miként vezérlik az emberi és csoportos viselkedést, az egyéntől a kormányzati szintig. A társadalmi konfliktuselméletnek többféle típusa létezik. Mindegyik egy adott szögből vagy megközelítésből indul ki, hogy megvitassa a konfliktust, a hatalomért folytatott harcot és az erőforrások elosztását.
Materialista konfliktuselmélet
A társadalmi konfliktus materialista megközelítése úgy látja, hogy a történelem a társadalomban végzett munka típusától és attól függ, hogy ez a munka miként támogatja a munkavállaló alapvető szükségleteit. Karl Marx elmélete szerint bármi, ami értékes egy társadalomban, az emberi munka eredménye. Azt feltételezte, hogy a munka és a társadalom felépítése az emberi tudathoz vezet, nem pedig fordítva.
A Marx materializmusán alapuló társadalmi konfliktuselméletben két osztály van: a domináns osztály és az uralkodó osztály. Az uralkodó osztály birtokolja és ellenőrzi a termelési eszközöket - beleértve a munkásokat, a gyárakat és a gépeket. Marx szerint az uralkodó osztály továbbra is elnyomja a munkásosztályt annak érdekében, hogy szilárdan megállapítsa a kettő közötti megosztottságot.
Kritikai elmélet
A kritikai elmélet egyfajta konfliktuselmélet, amely a konfliktusokat a bölcsész- és társadalomtudományokon keresztül igyekszik megmagyarázni, beleértve az olyan területeket, mint az irodalom, a politika és más társadalmi trendek. A kritikai elmélet a társadalmi változásokat hangsúlyozza, nem pedig csak egy adott társadalmi osztályra, mozgalomra vagy generációra vonatkozó megfigyelésekre és felfedezésekre összpontosít.
Feminista elmélet
A feminista elmélet egyfajta konfliktuselmélet, amely tovább megy, mint a társadalom trendjeinek megértésére és magyarázatára törekvő feminista mozgalmak. A feminista teoretikusok megvizsgálják a nemek közötti egyenlőtlenségeket, és megpróbálnak bizonyos társadalmi betegségeket és problémákat ezeknek az egyenlőtlenségeknek tulajdonítani. A feminista elmélet területén a művészetek, a nyelv, a mozi, a filozófia, a földrajz, a politika, a szexuális tanulmányok és a közgazdaságtan alkalmazzák a társadalmi osztályok közötti problémák és a nemek közötti egyenlőtlenségek áttekintését a különböző területeken.
Posztmodern
A posztmodern elmélet elutasítja a modernizmus gondolkodást és a történelmi összefüggések osztályharcok elemzésére való felhasználását. A posztmodernisták nem hisznek a társadalmi osztályokkal, mozgalmakkal és generációkkal kapcsolatos objektív igazságokban, mert a korábbi mozgalmak és korszakok történelmi narratíváját lényegében az uralkodó osztályok írták. Visszatérve Marx eredeti elméletére, könnyen belátható, miért lennének szkeptikusak a posztmodernisták a mai társadalmi konstrukciókkal szemben, mivel ezek az uralkodó osztály - hatalommal és pénzzel rendelkezők - elbeszéléseiből jöttek létre. A posztmodernisták azt állítják, hogy a történelem nagy része "kimaradt" a globális politika központi narratívájából.
Egyéb szempontok
A társadalmi konfliktuselméletnek számos más típusa létezik, például a nemek elmélete, a gyarmat utáni elmélet, a poszt-strukturalista elmélet és a világrendszer-elmélet. Mindegyik eltérő megközelítést mutat be a konfliktus alapgondolatához - a két osztály közötti küzdelemhez a gazdagság, a hatalom vagy a kívánt jó elérése érdekében.
