Tartalom
A balett a tánc egyik legszigorúbb formája, több száz éves történelem során kifejlesztett mozdulatokkal. Az északkeleti egyetem szerint az udvarházi tánc leszármazottja a reneszánsz Olaszországban. A balett egyik fontos mozdulatát piruettének hívják, ahol a táncos egy teljes fordulat körül forog csak egyetlen lábával. Többféle piruett létezik, amely ilyen típusú mozgást foglal magában.
"Sur le Cou-de-pied"
A "Sur le Cou-de-pied" jelentése franciául a "lábnyaknál". Ez a piruett a bokán és a borjú tövén nyugszik. Ezután a lábat felemelik, hogy befelé térjen vissza a támasztóláb felé, hogy megforduljon. Az összes piruettában a test teljesen a támasztólábra van központosítva. A hátnak egyenesnek kell lennie, a csípőnek és a vállaknak pedig egybe kell esniük.
"Hozzáállás"
Az "En attitűd" egy balettpozíció, amelyet Carlo Blasis adaptált egy Mercurio-szoborból, Giovanni da Bologna az Amerikai Balettszínház szerint. Az egyik lábát a táncos mögött emelik, míg a másik a test támaszaként szolgál. A megemelt láb 90 fokos szögben hajlik. Az egyik kar a fej fölé hajlik, míg a másik oldalra nyújtódik. Az ilyen helyzetben levő piruettet a hátra emelt lábról, majd a forgatással úgy hajtják végre, hogy a lábát a támasztólábra emelik.
"Arabeszk"
Az "en arabesque" az, amikor a táncos egyik lábát hátrafelé nyújtják, a másik támasztó lábát pedig a padlóra merőlegesen. A támasztóláb lehet egyenes vagy "demi-plié", amikor a térde kissé meghajlik. A karoknak a test előtt és mögött kell lenniük, a támasztólábra merőlegesen. Ebből a helyzetből egy piruett képződik meghosszabbított lábként, amely a másik tartó lábbal együtt forog.
"A la seconde"
Az "A la seconde" a második helyzet, ahol a lábak körülbelül 30 cm-re vannak egymástól, a láb golyói teljesen kifelé néznek. A pirouette a la seconde-t általában táncosok végzik. A táncos ebben a helyzetben forog a támasztólábbal; ez egy nagy erőt igénylő mozgás.
