Tartalom
A hemolízis az eritrociták vagy vörösvértestek lebontására utal. A mikrobiológiában a baktériumokat a véragar hemolízis kiváltására való képességük alapján lehet osztályozni. Három típusú hemolízis fordulhat elő, amelyeket alfa, béta és gamma osztályba sorolnak. Mindegyik típust fizikai különbségek és a vérsejtek különböző mértékű lízise jellemzi specifikus hemolizinek vagy hemolízist kiváltó vegyi anyagok következtében, amelyeket egy adott baktérium választ ki.
Alfa-hemolízis
Az alfa-hemolízis színváltozást mutat a kezdeti vörös agarban sötétzöldre, ami a baktériumok által kiválasztott hidrogén-peroxid hemoglobin meta-hemoglobinná történő oxidációjából ered. Ezenkívül az alfa-hemolízis nem eredményezi a vérsejtek teljes lízisét, ezt részleges vagy hiányos hemolízisnek nevezik.
Béta-hemolízis
A béta-hemolízis a vérsejtek teljes lízisére utal, sárga és átlátszó a véragarjában. Ez a típusú hemolízis a baktériumok által termelt enzimnek köszönhető, amelyet streptolizinnek neveznek. Ez az enzim kölcsönhatásba lép a sejtmembrán koleszterinjével, ami ennek a védősejt-szerkezetnek a romlását eredményezi.
Gamma-hemolízis
A gamma-hemolízis olyan baktériumokon keresztül nyilvánul meg, amelyek nem indukálják a hemolízist a vérsejtekben. Ezeket az organizmusokat nem hemolitikusnak nevezik, és közvetlenül a baktériumok telepei alatt a táptalaj színének vagy átlátszóságának változásának hiánya alapján azonosítják.
Véragar felhasználása
A véragart elsősorban a kórokozók vagy káros baktériumok különféle törzseinek azonosítására és növesztésére használják. Az alfa- és béta-hemolízist manifesztáló törzseknek vannak erotoxinjai, amelyek káros hatásokat okozhatnak a szervezetben, amint ezt a közegben található vörösvértestek lebomlása is bizonyítja. Különösen a béta-hemolitikus baktériumok által használt sztreptolizin képes elpusztítani a szervezet különböző sejtjeit, köszönhetően a sejtmembránjának romlásának.
