Tartalom
A retorika a nyilvánosság előtt jól beszélő és író művészet. Először az ókori Görögországban használták, ahol a retorikusok a beszéd és az írás meggyőző erejét használták arra, hogy másokat befolyásoljanak gondolkodásmódjuk felé. A retorika ősi művészetét később a rómaiak átvették, és továbbra is használják a modern oktatás nyilvános beszédeiben és írásbeli tanfolyamaiban. A retorikai háromszöget eredetileg Arisztotelész vezette be.
A retorikai háromszög eredete
Arisztotelész "Retorika" című munkájában vezette be a retorikai háromszöget. Szerinte a retorika célja, hogy érvekkel rábeszéljen másokat, és érzelmeikre apellálva befolyásolja gondolataikat. Arisztotelész a retorika három típusát sorolja fel: politikai diskurzus, törvényszéki vagy jogi meggyőzés és járványos vagy szertartásos beszéd. A retorika minden típusa a retorikai háromszög három elemét alkalmazza, amelyet arisztotelészi triádnak is neveznek: etosz, pátosz és logosz.
Ethos
Az Ethos a meggyőzni próbáló beszélő vagy író karakterére vagy jelenlétére utal. A szerzőnek hiteles érveléssel kell rendelkeznie - vagy úgy tűnik - van megbízható személye. Ha az érv technikai kérdés vagy speciális ismereteket igényel, a beszélőnek meg kell határoznia szakértői pozícióját. Ha az egyén nem hiteles vagy megbízható, a nyilvánosság nem fogja látni az érvelését, és nem fogja meggyőzni. A beszélőnek a helyzetnek megfelelő hangnemet is használnia kell, ha előadásában hatékony akar lenni.
Pátosz
Pathos a közönség retorikai helyzetben betöltött szerepére utal. Az érvelésnek a hallgatóság érzelmeire vagy értékeire kell vonzódnia, ha eredményesnek akar lenni. A retorikának ösztönöznie kell az olvasó vagy hallgató fantáziáját. Az előadónak vagy a szerzőnek empátiát kell kialakítania a hallgatóság iránt. A felszólalónak azonban ügyelnie kell arra, hogy ne tűnjön manipulatívnak, és ne kockáztassa meg etoszát, hitelességét a nyilvánosság előtt.
Logók
A Logosz az érvelés logikájára utal. A retorikai szöveget világos és logikus módon kell felépíteni. Ha egy érv logikátlan és zavaros, a nyilvánosság nem tudja követni. A beszélő karizmájától függetlenül, ha érvelését nehéz megérteni, aligha fogja meggyőzni hallgatóit. A logikus és könnyen érthető szöveg sokkal inkább befolyásolja a nyilvánosságot. Egy logikátlan érvelés befolyásolhatja a nyilvánosság véleményét a beszélőről, csökkentve ezzel az etoszát, az iránti hitelességét.
