Tartalom
Az eredeti balzsamecetet évtizedekig érlelik fahordókban az olaszországi Modenában. A gyakorlatilag minden piacon található termékek valójában édesítőszerrel és karamell színű borecet. De minőségétől és árától függetlenül a balzsamecet nem romlik.
Savtartalom
A balzsamecet természetesen önmegőrző. A szőlő szénhidrátjai először alkoholokká alakulnak át, a második folyamat pedig az alkoholt ecetsavvá alakítja. A közönséges ecetek 4–8% ecetsavat tartalmaznak. Bár a balzsamíz íze édesebb, mint a többi, valójában savasabb. Sok forgalmazott balzsamecetnél a lejárati dátumot a címkén feltüntetik, de az Ecet Intézet által végzett vizsgálatok megerősítették, hogy a termék korlátlan ideig friss marad.
Anya
Időnként észreveheti a balzsameceten úszó kocsonyás anyagot. Ezt az anyagot "anyának" nevezik, és ez az erjedési folyamat részeként előállított cellulóz; jelenléte egyszerűen azt jelenti, hogy a szőlőben jelenlévő összes szénhidrát nem alakult át teljesen ecetsavvá. Ez az anyag ártalmatlan és nem befolyásolja a termék minőségét; csak távolítsa el. Ironikus módon általában drága, hordóban érlelt balzsamecetben található meg; a kereskedelmi típusokat általában pasztőrözik.
Ülepítés
Egy kis ülepedést észlelhet az ecetben. Ártalmatlan szőlőmaradványok vagy gyümölcshéjak, amelyek nem oldódtak fel teljesen, és nem azt jelentik, hogy az ecet romlott volna. Rázza meg az üveget, és az üledék eltűnik.
Minőség
A balzsamecet előállításának művészete összehasonlítható a bor előállításával. A folyamat, amely tíz vagy több évig is eltarthat, a szőlő erjesztésével és későbbi érlelésével kezdődik, fokozatosan kisebb hordókból, például fából, tölgyből, gesztenyéből, cseresznyéből, kőrisből és borókából. A különböző gyártók saját formulájuk alapján jellegzetes ízeket és színeket hoznak létre aláírásként. A reklámokat azonban csak a hagyományos termék ízének és megjelenésének utánzása céljából készítik; ehhez ecetes bor alapú édesítőszereket adnak hozzá.
