Tartalom
A papírt különféle fafajokból készítik, beleértve a keményfa fákat, például a nyír és a tölgy, valamint a puhafákat, mint a fenyő és a fenyő. A fa sűrűsége meghatározza a papír szilárdságát és textúráját. A manapság előállított papír nagy része kemény és puha farostok, valamint újrahasznosított anyagok vagy kenderrostok keverékéből készül.
Nyír
A nyírfák keményfa és lombhullatóak. Számos fajt, például fehér nyírfát (Betula pubescens) használnak papír készítésére. A nyírfa rostja sima írópapírhoz használt rövid szálakból áll. A nyírfák közepes méretűek és főként mérsékelt éghajlaton nőnek. Történelmileg a nyírfa törzsének kérgét használták papírként. Ma Oroszország az egyik fő ország, amely betakarítja a nyírfákat.
Tölgy
A tölgyfák egy másik keményfa, amelyet a papírgyártásban használnak. Számos faj, köztük a fehér tölgy (Quercus alba) pépét használják papírgyártáshoz.Csakúgy, mint a nyírfa esetében, a tölgy rostja is rövidebb rostokkal rendelkezik, amelyek hasznosak finom papír készítéséhez. A keményfából készült papír puhább és finomabb, mint a keményfából készült papír. A szövetalapú papírokban általában nagy a rövidszálas fa aránya. A lassan növekvő tölgyeket betakarítják, ha legalább 20 évesek, vagy amíg el nem érik a 80-at.
Fenyő
A fenyő egy puha, tűlevelű fa, amelynek pépe hosszú rostokkal rendelkezik, ami szükséges az erős és tartós papírhoz. Ez a papír vastagabb, mint a keményfából készült. A sok hosszú szálat tartalmazó papírtermékek közé tartozik a forgácslap és más csomagolóanyagok. A nyugati fehér fenyő (Pinus monticola) a papírgyártáshoz használt faj. Ezek a fák gyorsabban nőnek, mint a tölgy, és néhány fajtát hétkor lehet betakarítani.
Lucfenyő
A luc egy másik keményfa, amelyet hosszú rostjai miatt használnak. Mérsékelt éghajlatú északi régiókban nőnek és tűlevelű fák, olyan szárakat hoznak létre, amelyek elérhetik a 60 métert is. A papír előállításához néhány fenyőt ötéves korában vágnak ki. A norvég lucfenyő (Picea abies) általánosan használt faj.
