Tartalom
A pálmafák és a kókuszfák szinonim szavak. Egy pálmafa évente körülbelül 50 kókuszdiót képes megtermelni, és mindegyiknek körülbelül egy évbe telik. Az érés különböző szakaszaiban a kókuszdió felhasználható tej, víz, olajok és pehely előállításához. A kókuszdió fejlődésének különböző szakaszainak ismerete segít abban, hogy megismerje a betakarítás legjobb idejét.
Első fázis
A virágok a kókuszfa törzse közelében, a levelek körül alakulnak ki. A virágokból kialakul a "dió". Ezek az élénkzöld gyümölcsök kicsiek és még nem érettek, általában leesnek a fáról. A levelek között túlélők tovább növekednek. A nagyobb kókuszdió még ebben az éretlen állapotban akár egy liter vizet is tartalmazhat. Ezt a folyadékot általában leeresztik és elfogyasztják, mint a kókuszvizet.
Második szakasz
Végül a zöld kókuszdió érni és barnulni kezd. Ezen a ponton egy gélszerű réteg kezd kialakulni a felszín alatt. Ha a pépet eltávolítják a bőrről, puha, de szilárd állagú lesz. Ez a kókuszdió jól ismert húsa vagy húsa. A szupermarketekből vásárolt kókusztejes üvegek az érés e szakaszából származó pépet használják.
Harmadik szakasz
Amíg a kókuszdió még mindig a kókuszfán van, és tovább érik, nagyobbá válik, héja pedig keményebbé válik. Ekkor válik a leghasznosabbá. A most edzett hús vagy cellulóz a leginkább használt rész. Kivehető a héjról, szárítható és pehelyben fogyasztható. Száríthatatlan és kókuszolajvá is alakítható. A víz ebben a szakaszban már nem ízesített és nem olyan bőséges, mint a korai szakaszban.
Negyedik szakasz
Ha a kókuszdiót nem szedik be, teljesen beérik és csírázni kezd. A csírázás akkor következik be, amikor a kókuszdió csökkenni kezd, és felkészül a kihajtásra, újrakezdve a ciklust. A pép és a víz teljesen felszívódik, és egy golyó képződik a kókusz belsejében. Ez a golyó fogyasztható, de nem tanácsos, mert mérgező is lehet.
