Tartalom
A mikrobiológia tudománya egy nagyon egyszerű tényben gyökerezik: az élet minden formája sejtekből épül fel. Ez a látszólag apró részlet a sejtelmélet alapvető elve, amely lehetővé tette a tudósok számára, hogy tanulmányozzák a létünket alkotó alapanyagot. Ez életmentő fejlődéshez vezetett az orvostudományban, és előrelendített minket az élet eredetének felfedezésének útján a Földön.
Sztori
A sejt felfedezését Robert Hooke nevéhez fűződik. 1665-ben Hooke a parafa mintáit vizsgálta, amikor észrevette, hogy nagyon kicsi porózus szerkezetekből áll, nem úgy, mint a méhsejtek. Ezeknek a sejteknek nevezett pórusok felfedezése arra ösztönözte a tudósokat, hogy oldják meg az általuk végzett funkciókat. 1839-ben két Theodor Schwann és Matthias Jakob Schleiden nevű tudós azt javasolta, hogy minden élőlény sejtekből készüljön, és hogy ezek legyenek az élet alapvető építőkövei. Schwann és Schleiden munkáját folytatva Rudolf Virchow azt feltételezte, hogy minden sejtet már létező sejtek állítottak elő. A klasszikus sejtelméletet 1858-ban fogadták el.
A sejtelmélet modern koncepciója
A modern sejtelmélet számos pontot adott ahhoz, amit korábban Schwann, Schleiden és Virchow javasolt. A modern sejtelmélet szerint a strukturális egységek mellett a sejtek a reprodukció, az öröklődés és a működés egységei is voltak. Mélyebb vizsgálatok azt is kimutatták, hogy egyes szervezetek legfeljebb egy sejtből állnak. Azt is tudjuk, hogy minden sejt lényegében azonos kémiai összetételű. Ez a kérdés lényeges, mivel azt mondja nekünk, hogy a sejtben lévő genetikai anyag különbözteti meg a szervezetet, nem pedig maguk a sejtek.
Sejt típusok
Két különféle sejttípust fedeztek fel, miközben kidolgozták a modern sejtelméletet. Az első típus prokarióta sejtként ismert. Ennek a csoportnak a meghatározó jellemzője a mag hiánya. Az archaebaktériumok és a baktériumok ennek a sejttípusnak az osztályai. A másik sejttípus az eukarióta, amely növényeket, állatokat (beleértve az embereket is) és gombákat tartalmaz. Ennek a csoportnak van egy sejtmagja, amely a genetikai anyagot kromoszómák formájában tárolja. A kloroplasztok, az endoplazmatikus retikulum, a lizoszómák és a mitokondriumok mind az eukarióta sejtek organellumai.
Fontosság
A sejtelmélet egy teljesen új fejezetet hozott a tudományos felfedezésben. Az őssejtkutatás és az emberi genom dekódolásának versenye nem lett volna életképes a sejtelméletet kidolgozó tudósok munkája nélkül. Az életet alkotó alapanyag mélyebb megértésével több lépést tettek az örökletes betegségek, például a szívbetegségek és egyes rákos megbetegedések kezelésében.
Vírusok és sejtelmélet
Vita folyik arról, hogy a vírusok valóban élőlények-e vagy sem. Ez a vita csúszópálya a sejtelmélettel kapcsolatban.A vírus genetikai információkat tartalmaz mind DNS, mind RNS formájában, de nincsenek sejtjeik vagy sejtszerűen viselkedő anyaguk. Tehát annak ellenére, hogy az élőlény jellemzői (pl. Szaporodás) megmutatkoznak, a vírus a sejtelmélet definíciója szerint nem tekinthető életben, mivel nem rendelkezik sejtanyaggal.
