Tartalom
A marxizmus a kommunizmus sajátos formája - politikai és gazdasági elmélet, amely a munkára és a társadalmi osztályokra összpontosít. Általában a kapitalizmus ellentétének tekintik, amely a pénzügyi befektetéseken és a vállalati vállalkozásokon alapul. Karl Marx filozófusnak tulajdonítják, akinek a 19. századból származó könyvei megalapozzák az elméletet. Számos kapcsolódó filozófia nőtt ki és adaptálódott Marx elképzeléseiből, mint például a leninizmus, a trockizmus, a sztálinizmus és a maoizmus. A marxizmus három fő fogalma az osztálykonfliktus, a történelmi materializmus és a munkaérték elmélete.
Osztálykonfliktus
Marx számára a társadalmat jobban felfogták a társadalmi-gazdasági osztályok, különösen a burzsoázia és a proletariátus mentén. A burzsoázia ellenőrzi a termelési eszközöket - a földet és a tőkét -, és profit érdekében kizsákmányolja a dolgozókat. A termelési javak tulajdonjoga, nem pedig maga a jövedelem határozza meg az osztályokat. Továbbá, ha a társadalom valamit megváltoztatni szándékozik magában, a forma csak az osztályok közötti harc révén valósul meg. Marx úgy vélte, hogy ez a küzdelem elkerülhetetlen.
Történelmi materializmus
A marxisták az egész történelmet a "történelmi materializmus" szemléletén keresztül és osztályharcok sorozataként értelmezik. Például még a protestáns reformációt is történelmi materialista szempontból tekintik a protestáns polgárság felemelkedésének. Marx és társszerzője, Frederick Engels ezt a "Kommunista Kiáltványban" világosan megfogalmazza. Ebben a munkában azt írták, hogy "az összes korábbi társadalom, amint láttuk, az elnyomó osztályok és az elnyomott osztályok közötti ellentéten alapult".
A munka-érték elmélet
Marx azt javasolta, hogy az áruk valódi értéke az előállításukhoz szükséges munkán alapuljon. Ez az értékkonstrukció azt jelenti, hogy a burzsoázia profitáljon a dolgozóktól, ki kell aknázni őket, nem pedig olyan bérekkel kell kompenzálni, amelyek az általuk előállított javak összértéke. A kapitalizmus alatti bérek struktúrája szerint "a munkás csak a tőke növelése érdekében él" - mondja "A kommunista kiáltvány".
A marxizmus hatása
A mai uralkodó gondolatban a marxizmust elsősorban tudományos elméletnek tekintik, nem pedig a politika gyakorlati megközelítésének. Ennek ellenére a marxizmus három alapelve - az osztálykonfliktus, a történelmi materializmus és a munkaerő-érték elmélet - meglehetősen befolyásolónak bizonyult, nyilvánvalóan az 1917-es oroszországi és 1949-es kínai kommunista forradalmakban. Marx inspirálta a szocialista pártokat és nyert században Európa-szerte és Ázsiában is kiemelkedő jelentőségű, sőt, ha átmenetileg is, az Egyesült Államokban jelentős számú támogatóra tett szert.
